A PDF (Portable Document Format = Hordozható Dokumentum Formátum) jó dolog, mert egyaránt tartalmazhat vektoros és raszteres részeket (szöveget, képet, grafikát, hiperlinket, űrlapot, filmet, zenét, stb.), lehet egy vagy több oldalas, és alkalmas különböző operációs rendszereken történő egységes megjelenítésre. Az Adobe CS2-es programcsomag pedig azért (is) jó dolog, mert ugyanazokat a PDF mentési beállításokat használhatjuk az InDesign-ban az Illustratorban, a Photoshop-ban (sőt a Distiller-ben is). A következőkben az InDesign-ből történő PDF exportálásról lesz szó – nem kitérve minden részletre, de érintve a másik két programot is.

InDesign dokumentumból a File > Export menüponton keresztül tudunk PDF fájlt menteni (Illustrator és Photoshop esetén File > Save as). A felső legördülő menüből választhatunk az előre elmentett beállítások közül. Ha monitoron történő megjelenítéshez szeretnénk optimalizálni (például internetre), akkor a gyárilag elmentett beállítások közül válasszuk a [Smallest File Size] lehetőséget, nyomdai felhasználáshoz pedig jó kiindulás a gyári [Press Quality].

Az Export Adobe PDF ablak bal oszlopából választhatunk a beállítások csoportjai közül.

General

A Spreads jelölőnégyzet kipipálásával oldalpárokat exportálhatunk.

Ha az Options részben bejelöljük a Create Acrobat Layers lehetőséget, akkor megtarthatjuk különálló rétegeinket, és az exportált PDF fájlt Adobe Acrobat Professional-ban megnyitva, a Layers tab-on keresztül szabályozhatjuk láthatóságukat. Fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség csak 1.5-ös vagy 1.6-os PDF exportálása esetén működik (ezt felül a Compatibility legördülő menüből választhatjuk ki).

Export Adobe PDF ablak

Alul, az Include résznél kipipálva a Bookmarks, Hyperlinks, Interactive Elements jelölőnégyzeteket az InDesign dokumentumunk tartalomjegyzékének elemei automatikusan hiperlinkek lesznek – vagyis az exportált PDF fájlban rájuk kattintva, rögtön a hozzá tartozó oldalra ugorhatunk.

Nyomdai felhasználáshoz hagyjunk mindent úgy, ahogy a felső legördülő menüből a [Press Quality]-t kiválasztva találjuk.

Compression

Itt a felbontással és tömörítéssal kapcsolatos beállításokat találjuk. Nyomdai felhasználáshoz hagyjuk változatlanul (ahogy a felső legördülő menüből a [Press Quality]-t kiválasztva találjuk).

Export Adobe PDF ablak

Marks and Bleeds

Vagyis vágójelek és kifutók. Ezt a csoportot a Photoshopból történő PDF mentésnél nem találjuk, mivel a Photoshop-ban nem tudjuk külön beállítani a kifutó értékét, ezt a dokumentum méretének meghatározásakor hozzá kell adnunk a vágott mérethez.

Itt már nem célszerű meghagyni a gyári beállításokat, hiszen a nyomdának nagy valószínűséggel szüksége lesz vágó- és regisztrációs jelekre, és a színkalibrációs jelnek is örülni fognak. Legegyszerűbb, ha bejelöljük az All Printer’s Marks opciót (ezzel az összes alatta levőt egyszerre bekapcsolva).

Export Adobe PDF ablak

Célszerű bekapcsolni a Use Document Bleed Settings lehetőséget is, ekkor a File > Document Setup-nál megadott érték lesz a kifutó. Ezt az értéket írjuk az Offset mezőbe is, mivel a vágójelek ekkora távolságra kerülnek a dokumentum szélétől.

Output

Nyomdai felhasználáshoz hagyjuk változatlanul (ahogy a felső legördülő menüből a [Press Quality]-t kiválasztva találjuk). (Ha a Destination mezőben nem a Document CMYK – Euroscale Coated v2 feliratot látjuk, akkor a PDF exportálása előtt a Edit > Color Settings menüpontnál, a Working Spaces/CMYK legördülő menüből válasszuk ki az Euroscale Coated v2-t.)

Export Adobe PDF ablak

Advanced

Nyomdai felhasználáshoz hagyjuk változatlanul (ahogy a felső legördülő menüből a [Press Quality]-t kiválasztva találjuk).

Export Adobe PDF ablak

Security

Itt titkosíthatjuk a PDF fájlt. A felső jelölőnégyzet kipipálásával a fájl olvasását tilthatjuk meg; az alsó bejelölésével pedig a fájl nyomtatását és szerkesztését korlátozhatjuk azok számára, akik nem ismerik az általunk megadott jelszót.

Export Adobe PDF ablak

Summary

Beállításaink öszzegzése található ezen az oldalon, ami ideális esetben úgy néz ki, ahogy lejjebb látható – legalábbis az alsó Warnings mező üres. A lehetséges hibákra (például nem áll rendelkezésre egy felhasznált betűkészlet vagy kép) itt figyelmeztet a program (ekkor a bal oszlopban a Summary felirat mellett sárga háromszögben egy felkiáltójel látható).

Export Adobe PDF ablak

Beállítások mentése, elmentett beállítások törlése

Szerencsére nem kell minden egyes alkalommal egyesével módosítani a beállításokat, hiszen ezeket el is menthetjük az ablak bal alsó sarkában található Save Preset gombra kattintva. Az elmentett PDF exportálási beállítások – ahogy már a bevezetőben is említettem – az InDesign-ból, az Illustrator-ból, a Photoshop-ból és a Distiller-ből egyaránt elérhetőek lesznek, és Windows esetén itt találjuk őket: C:Documents and SettingsAll UsersDokumentumokAdobe PDFSettings. Ez utóbbit különösen akkor jó tudni, ha egy elmentett beállítást törölni szeretnénk. Ehhez az előbb említett helyről töröljük a megfelelő (a mentéskor megadott elnevezésű), joboptions kiterjesztésű fájlt.

60 hozzászólás ehhez: „PDF exportálása (CS2)

  1. Helóka!
    Nemrég találtam erre a honlapra, mely nagyon-nagyon tetszik úgy külsőre, mint tartalomra. És mellesleg nagyon sokat tanulok belőle. :-))
    Lenne egy kérdésem, ha valaki tud, kérem segítsen: PDF-fileok színbontásánál, keresnék olyan opciót, ahol a fekete szín alatti részt tömör színben kinyomtatná. Corel Draw programban ez az opció az „always overprint black” de az Adobe Acrobat Professional-ban, ahonnan színbontanám a file-t, nem találtam ilyen parancsot. Esetleg még azt is jó lenne megtudni, hogy a PDF-eket milyen programból ajánlatos nyomtatni és hogyan…
    Előre is köszi a segítséget!
    Üdv és jó munkát mindenkinek!
    Anikó

  2. Az Acrobat-ot nem igazán ismerem, ezért lehet, hogy nem jól gondolom, de szerintem az overprinten az Acrobat-ban már nem tudsz változtatni.
    Amúgy örülök, hogy tetszik az oldal :)

  3. Az Acrobat 7 pro verziójában lehet a szineket és a szinek egymásra hatását változtatni.
    (nekem is tetszik az oldal… grat)

  4. CS3-ban küzdök a következő problémával:
    Egy Indyben húzott téglalapra rápakoltam egy háttér nélküli psd-t, ami egy külön layeren árnyékot tartalmaz. Sima pdf export esetén az átfedés jónak látszik, de a (digi) nyomda nem tudja normálisan kinyomni, az átfedett rész fehér lesz a kép széléig. Ha ps-t írok és disztillálok, akkor az átfedett rész alatt kifeháredik, de az átlátszó átlátszó marad. [Remélem, érthető…]
    A másik ilyen, hogy összeraktam egy hirdetést, egy képre rápakoltam egy kör alakú (érem) boxban egy másik képet, indyben tettem alá árnyékot. Na az érmem a körön kívül tök fekete kocka lett.
    Van ezekre megoldás, vagy sosem lehetek biztos benne, hogy amit látok pdf-et, az olyan is lesz nyomtatásban???

  5. Én eddig úgy tudtam, hogy a ps írás mindig segít. Nekem ps-sel még nem volt problémám, de pdf-fel már többször szívtam. Tényleg jó lenne, biztosra menni, de tartok tőle, hogy nincs tuti tipp…

  6. Szia!
    Már egy kis ideje látogatom a weboldalad és több, értékes információval gazdagodtam már általa. Köszönet érte!
    De volna néhány alapvető (kezdő) kérdésem:

    1. Ha a digitális nyomda A4-es méretben nyomtat az pontosan mekkorát jelent, vagyis hogyan értelmezi? A 210*297-hez még hozzá jön a kifutó és a tiszta vágott rész lesz ekkora, vagy maga a canvas mérete 210*297 és ebből lejön a kifutó? Nagyobb lapot alkalmaznak, mint A4, vagy a vágot dokumentum mindig kisebb, mint A4?
    2. A Photoshopban nincs lehetőség vágójelek elhelyezésére. Akkor hogy lehet ezt megoldani? Egyszerűen csak rajzoljam be? De mekkora, hány pixel vastag legyen a vágójel? Vagy a digitális nyomda mindig InDesignnal exportált pdf-et vár el a megrendelőtől.
    3. Jelenleg olyan gondom van, hogy most először nem az asztali nyomtatón, hanem digitális nyomdában kerül kinyomtatásra egy prospektus. Igen ám, de az anyag már készen van és a fentiek miatt nemigen törődtem az RGB képekkel. Nem lettek átkonvertálva CMYK-ba. Hogyan lehetne a legkevesebb munkával korrigálni ezt. Vagy nem számít ez úgysem, legfeljebb nem lesz teljesen színhű a prospektus?
    +1. Hogyan kell kiejteni a CMYK-t. Szíemájkéj, vagy céemipszilonká, vagy mi. (na ennél hülyébb kérdést keresve sem találhattam volna)

    Üdv

  7. Szerintem:
    1. Nyomdája válogadja. Meg kő kérdezni, hogy A4, vagy A4+
    2. Én a magam részéről nem szoktam photoshop-filet adni. Minden esetben vagy Indy, vagy Quark, amivel létrehozom a postscriptet illetve a pdf-et.
    3. Preflight. Acrobat pro is tudja, meg az Indesign is. Kilistázza az RGB képeket.
    4. Céjemmíká (némelyek meg: cmükk) :oDDD

  8. [re=4626]kaleksz[/re] Szia, örülök, hogy értékesnek találod.

    [re=4627]Dexter68[/re] Köszi, én sem tudnék ehhez sok mindent hozzátenni. :)

  9. :o) némi kieg:
    3. legutóbb csináltam egy melót, annyi változás, meg macera volt vele, hogy a végén maradt benne egy csomó RGB kép :o( Tisztára, mint kezdő koromban :o)))) Még jó, hogy a RIP be tudta bontani.
    4. CMYK (ejtsd: négyszínkolor) :o)

  10. Köszi a válaszokat!

    Ezen a minap agyaltam:
    Ha kétoldalas (elő és hátlap) prospektust csinálok, akkor ugye csak az egyik oldalán kell a vágójelet elhelyezni!?

    Szóval a photoshopból exportált PDF nem igazán nyerő a nyomdáknál?
    Kénytelen leszek valahogy átmenteni az anyagot.
    De, hogy csináljam? A PS rétegeket másoljam át az Indesign kereteibe, a szöveget meg írjam újra?

  11. Vágójelet tegyél csak minden oldalra. Mit spórolsz, ha nem teszel?

    A PS-fájlt tedd be egy keretbe, a szövegeket meg tényleg írd újra. Ha photoshopban írsz szöveget, akkor amúgy is ragyásak lesznek a betűszélek.

  12. [re=4631]Dexter68[/re] Megint megelőztél :)

    [re=4630]kaleksz[/re] Ha jól tudom, a CS verziótól (de CS3-ban már biztosan) vektoros marad a Photoshop-ból mentett PDF-ben vagy EPS-ben, ami vektoros volt (pl. szöveg, shape). Azért nem jó rászokni a PS-re kiadványszerkesztéshez – használjunk mindent arra, amire való! Szerintem legjobb, ha mindjárt el is kezded, és bemelegítésképpen úgy teszel, ahogy Dexter68 javasolta.

  13. [re=4632]hal[/re] Bocs. Gyors vagyok :o))))
    A CS előtt is tudta a vektoros cuccok kezelését. Ne tudd meg, hogy mennyit szenvedtünk anno, hogy rájöjjünk, hogy mitől dőlt a kardjába a levilágító ripje (hozott anyag volt).

  14. Megcsináltam. Könnyebben ment mint gondoltam.
    Bár a durva szélű betű (amit Dexter68 is említett) rendesen meglepett.
    Próbáltam képként átmenteni, de úgy is érdes maradt a széle.
    Kénytelen voltam újra megcsinálni a főcímen InDesignban a stroke effektet.
    És eléggé kibabrált velem, ugyanis PS-ben szép gömbölyded, lekerekített volt a stroke effekt
    az InDesignban pedig sarkos lett!

    Egyébként miért pont Euroscale Coated v2 ? Miért pont ezt kell beállítani?
    Ettől a beillesztett háttérképem szép zöldből fakóba megy át az exportálás után.
    Lehet ezen valahogy korrigálni? Vegyem a színt még kontrasztosabbra, rikítóbbra mivel az exportálás után úgyis “fakul” ?

  15. InDesign-ban is be tudsz állítani lekerekített körvonalat a Stroke palettán (Cap és Join gombok).

    Akkor kapsz helyes színeket, ha minden programban Euroscale Coated v2 van beállítva. Nem lehet, hogy Photoshopban ráadásul RGB-ben volt az eredeti kép, ezért fakult ki az exportálás után? (A monitor RGB színtere sokkal több szín megjelenítését teszi lehetővé, mint amennyit a nyomda a C M Y K színekből ki tud keverni.)

  16. Magára a betűkre alkalmaztam a körvonalat és ekkor inaktívak voltak az említett gombok. Csak ha a keretre alkalmazom a stroke-ot akkor lehet variálni. Bár lehet, hogy rosszul csináltam valamit.

    Még nem jutott nyomdáig az anyag.
    Igazad volt. CMYK volt a kép, csak éppen USA web coated profilban. Emiatt volt a színbeli eltérés.

  17. Kérdés: hogyan exportáljam ki a többoldalas doksimat, pipáljam be a spreads-t?
    merthogy ha nem pipálom be, akkor minden oldalra kifutó jelet tesz, oda is, ahol a gerinc van…
    nemtom érthetően fogalmaztam-e :)

  18. Ha nem akarsz kifutót, amikor kikapcsolod a spreadet (tényleg nem szokott baj lenni, ha van), akkor a document setupban lehet állítani, hogy mennyi legyen a bleed és slug inside és outside.
    (Ez egy szép magyar mondat :o))))))

  19. kösziköszi! siker.
    már csak a színek miatt kerülget a frász…
    megyek meggyőzni a főnököt, hogy kellene egy pantone skála…csomag…
    monitor színkalibrálás témakörben tudtok okosakat mesélni?
    szal szeretném azt látni a monitoron amit nagyjából nyomda után fogok…

  20. [re=4804]24[/re] Pantone skála is kell, meg célszerű egy CMYK mintakönyvet is beszerezni, mert a Pantone direkt színek nem mindig bonthatók CMYK-ba.
    Monitor kalibrálásra vannak cégek, amik tutira beállítják, ez a biztos, viszont sokba kerül.
    Én úgy szoktam csinálni, hogy van a Photoshopnak a testpict.tif nevű képe a klasszikus gyümölcskosárfejű nővel, ezt kiegészítettem még néhány színnel, képpel, leproofoltattam, és addig gyötörtem a monitort/kártyát/Adobe Gammát, amíg közel hasonló nem lett.

  21. Köszönöm a tippet. Próbáltam szemre beállítani…nem egyszerű…

    Skála:
    Vettem egy 4-color process legyezőset, coated, uncoated változat, remélem jót válaszottam.
    direktszínes egyelőre nincs, csak ez, de jónak tűnik. majd ha lesz még zs…akkor veszek,
    ajánlottak valami tollat 16 ezerért amivel be lehet a színeket…

    ilyenkor elég ha indesignba beállítom a %-os cmyk értékeket?
    mert hogy panton process coated EURO swatch-ot nem találtam az indesignban (sem.)

  22. nos, megtudtam a pontos árát…nincs közelébe a 16 ezernek amit feljebb írtam.

    PANTONE huey 23 000 Ft + Áfa, azaz bruttó 27 600 Ft
    PANTONE huey PRO 29 000 Ft + Áfa, azaz bruttó 34 800 Ft

  23. Anikoka!

    Szóval a helyzet a következő: a fekete alatti részeket alapból elb.ssza a Photoshop és az InDesign is…
    Bár… JAVÍTHATÓ ez az alapbeállítások állítgatása révén.
    Tapasztalat: az EXPORT panel – ADVANCED fülén, az INK MANAGER gombon karrintva, be tudod állítani, hogy NE “NORMAL” legyen a szinek értelmezése, hanem OPAQUE.
    Ebben az esetben olyan lesz a végeredmény .pdf-e, mintha Quark-ban, vagy Corel-ben követted volna el.
    Nem veszi ki alóla a rétegszíneket és nem tölti fel fehérrel a kitakart területet.

    MÁS:
    Mi a nyűves jó francért rakja be az InDesign a segédvonalak 1 pixeles “nyomait” a kész pdf-be???
    Bármilyen bűvöletet követek el, ha egynél több rétegem van, akkor önhatalmúlag láthatóvá teszi ezeket a vackokat és elszúrja az összes képet, egy jól látható “pixelhiba” vonallal.
    Aki találkozott ezzel a gonddal, legyen olyan kedves és okosítson ki, hogy hogyan lehet ezt elkerülni.
    2.02-es használok.
    Előre is köszi!

  24. Nem bassza el, legfeljebb alapból nem szimulálja az overprint black-et. Ez nem azt jelenti, hogy a Quark és a Corel jól csinálja, míg a Photoshop és az InDesign szarul, hanem csak lehet, hogy alapból másképp (előbbi kettőt nem igazán ismerem).

    Más: Ha jól sejtem, akkor nem a segédvonalakról van szó, hanem az egyes objektumok befoglaló keretéről. Ez nyomtatásban nem fog látszani, illetve ha ránagyítasz, akkor sem vastagodik a nagyítás mértékében, hanem ugyan olyan hajszál vékony marad. Így van?

  25. Hali hal!

    …ja ja!!!
    – valóban a befoglalókat rakja fel a pdf-re…, de idegesítő a proofon és sajna a nyomaton is ott marad egy leheletnyi fehér csík.
    Persze, nem csak én veszem észre, hanem a megrendelő is.
    S természetesen ilyen ratyit nem adok ki a kezemből.
    Kezdődik minden előlről, végén mégis úgy dönt az ember, hogy akkor marad a Corel…
    Bár az nem igazán kiadványszerkesztő progi…
    Esetleg valami trükk van-e ellene?

    Vagy áldozzak fehérkakast teliholdkor?
    ;-)

  26. Én ilyennel csak akkor találkoztam, ha PostScript-et írtam, és abból disztilláltam PDF-et, de nyomaton ekkor sem látszott (és úgy hallottam, hogy ez 99%-ban így szokott lenni). Egyébként ennek a jelenségnek az az oka, hogy az effektezett (átlátszó, drop shadow-s, stb.) részek raszterizálásánál téglalapokra osztja a felületet a program, ezeknek a keretei (melyek legtöbbször az objektumok befoglaló kereteivel egyeznek) látszódnak.

    Bár egy nyomda sem örülne annak, amit most javaslok/kérdezek: közvetlenül próbáltad exportálni PDF-be (File > Export – a bejegyzésben leírt beállításokkal)?

  27. [re=4954]DRago[/re] Ööö… szóval ha exportálsz, meg ps.-t írsz akkor a transparency flattenert „High resolution”-ra kell állítani. Akkor nem látszik a nyomaton.
    Amúgy meg fekete kakast kell áldozni krétakörben ;o), mert vannak olyan levilágítók, amik nem eszik meg jusztazért sem.

    Egyébként én 10 év Corel-nyűglődés után pont a Corel ps-írási tehetetlensége és színkezelési pontatlanságai miatt tértem át az Adobe-programokra :o)

  28. Állítsd át a compatibility részt (jobb felső rész az ablakban) Acrobat 4 (PDF 1.3)-ra.
    (én is most jöttem rá, mert volt olyan profilom, amivel ment, meg olyan is, amivel nem)

  29. Hal!
    …próbáltam a direkt PDF-et…és ott is elkövette…
    (annyi HighRes profilt generáltam már, hogy több mint a meló – területre – majdnem)

    Dex… pill. csak fehér kakas van anyáméknál… :D
    A transparency flattener részt még kipróbálom… hátha. A COREL valóban el tudja szarni a “színteret”, de +6-8% fekete alátöltéssel élő marad a kép… (ez is woodoo, – sokat fizettem érte :-(((…)

    Konklúzió:
    A DTP, továbbra is az ámítástechnika non+ultra woodoo-ja…

    Szép napot nektek!

  30. Hello!

    Ebbe a hajszálvékony befoglaló keret témába szeretnék segítséget kérni!
    Látom elég rég nem írt ide senki, de remélem azóta vki talált már rá vmi orvosságot, h, h lehet ezt a jelenséget megszűntetni. Sajna nálam már szinte mindennapossá vált ez a jelenség. Akár indibe van összerakva az anyag, akár illuba készült eps, ai van behívva, ezek a fehér (szagatott) keretek benne vannak a PDF-be. Akár export PDF-et csinálok, akár PS, majd distillerrel PDF. Én is v1.3ast használokk a high res flatten trans… miatt de abba is benne van. Csak akkor nem lesz fehér szagatott rész a PDF-be ha leraszterizálom az egész anyagot PS-be. Ez addig oké, amíg 1 oldalról van szó (plaki, vagy bármi más) de egy 40oldalas kiadványnál ez már nem járható út!

    Szal van vkinek erre vmi jól bejáratott módszere, mióta ez a téma már itt ki lett tárgyalva?!

  31. Helló Robos vagy bárki, aki segíteni tud! Én most találkoztam a vékony fehér kerettel az árnyékok körül. Találtál már megoldást???

  32. [re=15385]sztyopka[/re]: ha irgalmatlanul belenagyítasz, változik a keret vastagsága? Mert ha nem, akkor nem kell foglalkozni vele, nyomaton nem lesz látható.

  33. [re=15388]Dexter68[/re]: Köszönöm a gyors és megnyugtató választ. Teljesen majd akkor nyugszom meg, ha hibátlanul ki lesz nyomtatva.

  34. [re=15390]sztyopka[/re]:

    Én is belefutottam anno ebbe a vonalas dologba. A monitoron látszik, a nyomásban nem.
    Szerencsére.
    De ha ellenőrizni akarod akkor nyisd meg Photoshopban. Ott látszik, hogy nem látszik.
    Legalább is én ezt szoktam tenni.

    Üdv

  35. Én indiben csináltam ilyet:
    Transparent hátterű PSD,
    alá egy szélemosott objektum (a.k.a. árnyék)
    alá egy gradient háttér.
    Eredmény: 3 darab vékony vonalú keret volt látható, nyomtatásban is. (Corel nem csinál ilyet. De miért?)
    Megoldás: fotosoppal elkészítettem a teljes képet, háttérrel együtt, és azt használtam. indiben. “Gyönyörű” megoldás. Főként, hogy prospektus borítóról van szó.

  36. Sziasztok!

    Ne haragudjatok, hogy ide írkálok, de nem tudom hogyan kérhetném máshogy a segítságeteket. A cégnél ahol dolgozom azt a feladatot kaptam, hogy, bár nem csináltam még ilyet, készítsek el a nyomdakészre egy A4-es méretű magazint. Még lehet hogy sikerülni is fog, de kérlek engedjétek meg, hogy feltegyek itt néhány kérdést, és kérlek ha tudtok válaszoljatok.
    Photoshopban elkészültek az oldalak, a mérete az A4-nél minden oldalon 3mm-el nagyobb, a kifutó miatt.
    Hogyan tegyem rá a vágójeleket, ill a többi ilyet, amit pl. inDesign rárakna nekem szépen? (azért nem abban csinálom, mert ahhoz nem érek.)
    Mit kell még vele csinálnom a fent leírtakon kívül? Van valami ami végzetes hiba lehet? :)

    Nagyon szépen köszönöm a segítséget előre is.
    Dolcsi

  37. sziasztok, kérlek segítsetek!

    ha azt kéri a nyomda, hogy ne legyen ICC profil, akkor pdf mentésekor az outputnál a color conversionnál azt adjam meg hogy no conversion?
    Vagy ebben az esetben is a working cmyk – euroscale coated v2-t állítsam be?
    Az eredeti illustrator dokumentumnak az euroscale van állítva.

    Köszönöm!

    Zsuzsi

  38. Ha Ön profi fényképész, ilyen telefonhívást biztosan nem szeretne kapni az
    ügyfeleitől: „Az imént kaptuk meg a katalógus levonatait, és lenne néhány problémánk…” Innen már sejthető, hogy mi következik; az ügyfél termékei nem a megfelelő színben láthatók.
    Ha a feladat elvégzése során filmet használt, módosíthat a diapozitív színein, ám a digitális fénykép csupán a merevlemezen lévő adatokból áll.
    Hogyan biztosíthatja, hogy ezek az adatok valóban a kívánt színt adják vissza? Hogyan biztosíthatja, hogy a képernyőn látható szín megegyezzen a nyomtató és az ügyfél nyomtatója által létrehozott színnel? A válasz a színkezelés elnevezésű folyamat. Ha Ön profi digitális fényképész, szüksége lesz rá.

    A digitális fényképezésben különösen ügyelni kell a színek kezelésére, mivel az egyes eszközök – a fényképezőgép, a képolvasó, a képernyő és a nyomtató – másként értelmezik a színadatokat. Rendszerint különböző módszerrel határozzák meg a színeket (például a képernyők RGB, a nyomtatók pedig CMYK metódust alkalmaznak). Emellett mindegyikük egyedi gamut értékkel, más néven színtérrel rendelkezik – vagyis eltérő színtartományokat képesek ábrázolni.
    Például az R:225/G:50/B:50 RGB színérték vörös, ám színkezelés nélkül szinte biztos, hogy két különböző nyomtatón kinyomtatva különböző árnyalatokat fogunk kapni. Színkezelés nélkül az is szinte biztosra vehető, hogy két különböző monitor is eltérő árnyalatú vörös színt fog megjeleníteni.

    A színkezelés az ICC-szabványnak megfelelő eszközprofilok segítségével helyesbíti ezeket az eltéréseket. (Az ICC az International Color Consortium rövidítése, ami a színkezelési szabványok kialakításáért felelős szervezet.) Az eszközprofilok kis méretű adatfájlok, melyek matematikai módszerekkel írják le, hogy egy adott eszköz milyen módon állítja elő a színeket. Az ICC-szabványt ismerő alkalmazások (mint például a Photoshop) és operációs rendszerek (mint a Windows XP) profilokat alkalmaz az eltérő gamut jellemzőkkel rendelkező eszközök, például a képernyő és a nyomtató által létrehozott színek leképezésére. Megfelelő beállítás esetén az ICC színkezelést magában foglaló munkafolyamattal megelőzhető az említett „van egy kis probléma” típusú telefonhívás.

    Az eszközprofilok három csoportba sorolhatók: a bemenet (képolvasók, kamerák stb.), a képernyő és a kimenet (tintasugaras nyomtatók, ofszet nyomdagépek stb.). A képalkotási folyamatban résztvevő valamennyi eszköz számára létre kell hozni egy profilt, és célszerű a képernyővel kezdeni.

    A képernyő profilját akár szabad szemmel is kialakíthatja különféle szoftveralkalmazások, például a Photoshophoz mellékelt Adobe Gamma segítségével. Ekkor a siker csak a szerencsén múlik. Szinte biztos, hogy pontosabb profilok jönnek létre egy hardveres profilkészítő rendszerrel, például a GretagMacbeth’s Eye-One Monitor vagy a ColorVision’s Monitor Spyder LCD/CRT csomagok segítségével, melyek spektrofotométerrel vagy színmérővel mérik be a monitort. A jobb hardveres képernyőprofil-készítő csomagok nem olcsók, de felbecsülhetetlenül értékesek lehetnek.

    Ezután a nyomtatón a sor. A gyártó valószínűleg mellékelt egy „konzerv” ICC profilt, de lehetséges, sőt érdemes másikat készítenie. Az olcsóbb kategóriába tartozó profilkészítő csomagok, mint például a Monaco EZcolor és a ColorVision’s ProfilerPlus a síkágyas képolvasó segítségével mérik meg a tesztnyomtatásokon lévő színmintákat, és azok alapján hozzák létre a profilt. Kezdetnek kiválóan megfelelnek. A legjobbak (és a legdrágábbak) azonban az olyan rendszerek, mint a korábban már említett GretagMacbeth’s Eye-One Pro és az Eye-One Match, melyek a tesztnyomtatást spektrofotométerrel mérik meg.

    Az utolsó fázis a legfurfangosabb: a bemeneti profil a digitális fényképezőgép számára. Ennek létrehozásához először is le kell fényképezni egy teszttárgyat, például a GretagMacbeth ColorChecker képét, és a profilkészítő szoftver elemzi az elkészült képfájlt. Jó profil létrehozásához pontosan kell beállítani a fehéregyensúlyt a fényképezőgépen és a téma megvilágítását.

    Ha létrejöttek a profilok, meg kell őket ismertetni a Windows XP és a Photoshop szoftverekkel. Ez teszi lehetővé, hogy megkezdődjön a színek helyes leképezésének folyamata két eszköz között a színkezelés segítségével.
    Windows XP rendszerben az adott eszköz tulajdonságainak párbeszédpanelén rendelheti hozzá a profilt, úgy a képernyő, mint a nyomtató esetében. A Photoshop részletes színkezelési beállításaival kapcsolatban tájékozódjon a program súgójából.

    Az ICC-profiloknak van még egy kiváló tulajdonsága: a hordozhatóság. A profilok beágyazhatók a képekbe, és bárki, aki megnyitja a képet, láthatja, hogyan kell pontosan leképezni a kép színeit a saját képernyőjén és nyomtatóján. (A képeket rendszerint a Photoshop színterére konvertálják, és ezt a profilt ágyazzák be.) Ha most azt gondolja, „Igen! Így az ügyfeleim mindig meg lesznek velem elégedve”, igaza van. Amennyiben az ügyfelei is alkalmazzák az ICC-szabványokat – sajnos ezt még nem sokan teszik –, akkor a beágyazott profil révén pontos nyomtatást készíthetnek a képről. A másik lehetőség az, hogy beszerzi vagy létrehozza az ügyfél nyomtatójának vagy nyomdagépének profilját, és Ön végzi el a konverziót a fájl elküldése előtt.

    A színkezelés szolgáltatás nem garantál mindig tökéletesen pontos és konzisztens színeket. Erre egyetlen rendszer sem képes, főként azért, mert a szín technológiája – elektronok a CCD-lapkán, a képernyő katódsugárcsöve vagy a tinta a papíron – olyan sokféle. Ezen kívül a megfelelő színkezelést magában foglaló munkafolyamat kialakítása nem könnyű. Ám mégis a színkezelés az egyetlen módszer arra, hogy közel kerüljünk a tökéletesen egységes színhez, és biztosan rengeteg bosszúságtól kíméli meg és értékes időt takaríthat meg a munkavégzés során.

    Egyébként igen, Euroscale Coated

  39. Corel mindent tud, amit Illustrator, max. máshonnan kell megközelíteni… A színekkel vigyázni kell, de ha közben exportálsz PDF-be, és ránézel akár Acrobat Readerrel, akkor nem érhet meglepetés. Alapból kicsit sötétebb a Corel munkaasztala, csak hozzászokás kérdése, és meg lehet szeretni… :)
    Én a “leggyönyörűbb” módszert szoktam alkalmazni CMYK munkáknál:
    Photoshopban elkészül a kép, háttér, stb, majd Corelben rájönnek a vektoros részek, szövegek, stb. Ez eddig mindig sikeresen működött… Ha árnyékolt, csilli-villi szövegekre van szükség, akkor az egész munka Photoshopban készül, mivel ott van mit fejlődnie a Corelnek még… :)
    Corel egyébként a lehető leggyorsabb program ilyen téren. Nagyon kézre áll, és ha már adott a bonyolult rész (értsd, ha a hátteret Photoshopban kiszenvedted), már pikk-pakk rá lehet szórni mindent a grafikára, és mehet a levilágítóba.
    Én kipróbáltam az Illustratort és az Indesignt is, de ha egy téglalapnál bonyolultabb ábrát kellett rajzolnom, inkább visszamentem Corel alá. Persze, be lehet állítani az Illustratort is úgy, hogy Corelként viselkedjen, de az AMG Merciből sem dobálom ki az extrákat, mert ez nem kell, meg az sem… :)
    Jó nekem az egyszerű Corel + Photoshop kombó…
    Ez van, lehet kövezni érte, de mégis jó munkát végzek :)

  40. [re=17061]Rövid Péter[/re]:
    Én nem kövezlek, ha vektoros munka magam is Corelban látok neki. Én ezzel kezdtem, ezt tanultam meg, ennek már vagy 15 éve. Aztán később jött az Illustrator is persze, de a Corel után nekem is kissé nyakatekertnek tűnt az egész. A színkezelése (corel) valóban elég gyenge, azt az Illustratorban szoktam pontosítani. Szóval használom azt is, leginkább ellenőrzésre.

  41. Sziasztok,
    Corellel kapcsolatban lenne kérdésem, talán tud valaki segíteni. Nyilván a színkezelése nem túl jó a programnak, de engem is meglep, hogy például a fekete árnyékot sose sikerült helyesen kinyomtatni, ha mögötte kép vagy más szín van, akkor “szürke keretként” jelenik meg a nyomdai anyagon.
    A másik problémám szintén a színkezeléssel van, CMYK képek beillesztésekor corelben a feketék teljesen elmásznak, nyomtatáskor fakók lesznek.
    Valaki tud ezekre megoldást, esetleg az újabb verzióknál (10+) már javították?

  42. [re=19557]bbo[/re]: Grouppold össze a képeket az árnyékkal,és CMYK-ba alakítsd bitmappá, és pipáld ki az áltlátszó háttér beállítást, a behúzott képekkel úgyszintén eljátszhatsz egy ilyet.

  43. [re=19557]bbo[/re]: Nálam pont ezek miatt volt az a megoldás, hogy áttértem Illustratorra. A Corelben ugyanis van egy beépített (és szabályozhatatlan) UCR/GCR metódus, ami tönkrevágja a színeket.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.