Melyik tetszett / tetszik jobban (50 szavazat)
- HALDESIGN v3: 25 (50 %)
- HALDESIGN v4: 25 (50 %)
A két hét alatt érkezett 50 szavazatból 50-50 %-ot kapott a jelenlegi és a régi verzió is. Számomra ez volt eddig a legmeglepőbb végeredményű szavazás. Nyilván nem önfényezési céllal tettem fel a kérdést (hanem őszinte kíváncsiságból), de bevallom, az új változat egyértelmű és fölényes győzelmére számítottam. Nagyon meglepett, hogy ennyire nem cseng össze a látogatók nagy részének a véleménye a sajátommal, mely szerint nagyságrendekkel jobb az új honlap. Sajnos csak négyen írták meg nemtetszésük okát, talán a többieknek is ugyanaz hiányzik: a régi elrendezés. Ezzel kapcsolatban nem akarom ismételni magam, a véleményem a kommentek között olvasható. Azért titkon bízom benne, hogy többen vannak úgy, mint az egyik kollégám, akinek az elmúlt héten változott meg a véleménye a 4-es javára. De ha nem, hát az se baj, ez (is) egy ilyen önző blog. Köszönöm a szavazatokat!
Maradva az egyszerű (vagy nem is annyira egyszerű?) kérdéseknél, ezúttal a fotózási szokásaitokra lennék kíváncsi: filmes vagy digitális? (Megeszem a kalapomat, ha az analóg nyer.) A kommentekbe meg jöhet(né)nek a miértek.
Én még csak tervezem a digitális gép vásárlását.
Látom Te is megtaláltad a Drupalos leírást, így nem kell felhívnom rá a figyelmed. :-)
Az igazi válasz persze: az attól függ. Címlapra még mindig a filmes formátumot szeretem nagyfelbontásban szkennelve. De családi felhasználásra, meg hobbiból lődözni orrba-szájba elég a digi. Ráadásul amit az ember megspórol az előhíváson, simán visszahozza a gép árát. Filmes géppel valószínű nem lőttem volna 4 év alatt 9000-et :o)
Nem vagyok egy nagy fotós, de nekem is el kellett jutnom lelkileg, hogy eladjam a filmes gépet. Eleinte vittem mindkettőt, lőttem mindkettővel. Persze az akkori digi-gépem nem volt egy nagy tigris :o)
A mostanival (4 éve van meg) elégedett vagyok, az én céljaimnak teljesen megfelel, (Nikon CP 5700) persze tisztában vagyok az összes hátrányával, viszont az összes előnyét kihasználom :o) Amikor elhalálozott a CCD-je, nem nagyon találtam olyat, amit igazán szerettem volna helyette (max. 150 000,- ért, azt azért tegyük hozzá). De a Nikon presztízsből ingyen cserélte, semmilyen garipapírt nem kértek.
Dezső! vásárlás előtt nézd meg ezt az oldalt:
http://www.kenrockwell.com/tech.htm
Szubjektív a manus, de mivel ért hozzá, hitelesnek tűnik.
Meg amúgy is ír egy csomó hasznos dolgot és nem nagyon van olyan gép, amit nem próbált ki.
[re=4249]Dezső[/re] Igen, elmentettem, már csak egy év szabadság kellene, hogy mindent el is olvassak (persze nem csak Drupal-t), amit szeretnék. :)
[re=4251]Dexter68[/re] Nálam is egy hosszabb lelki folyamat végeredménye volt az átállás, több mint 11 évnyi filmes fotózás után 2003 karácsonyán váltottam. Szerintem ma már csak pénz kérdése, és a digitális tudja a filmes minőségét hozni – de elismerem, hogy lehetnek olyan finomságai a filmnek, amit a digitális esetleg nem ad vissza. Mindenesetre számomra jóval több előnye van már a digitálisnak, az analóghoz képest:
Az egyik, amit Te is említettél, hogy nincs (vagy kvázi nincs) nyersanyagköltség.
A másik, hogy azonnal láthatom az eredményt (bár a reményteli várakozásnak is meg volt a varázsa a filmesnél).
A haramdik, és számomra leginkább örvendetes, hogy nem kell dilettáns laboránsok kezébe adnom a filmjeimet, akik jól összekarcolják, -tapogatják, -szöszölik, és lenyomják róla a képeket mindent az automatikára bízva. Persze lehet találni minőségi labort is, csak jóval többe kerül. És itt vissza is kanyarodtunk az első előnyhöz.
Ja és ki ne felejtsem, hogy a digitális fotólaboráláshoz (Photoshop) nincs szükség szkennelésre.
Két dolog miatt hiányzik a film:
Az egyik a már említett finomságok (pl. a filmen jóval nagyobb árnyalatterjedelem „elfér” – de lehet, hogy ez is csak pénzkérdés, nem tudom, nem próbáltam még milliókba kerülő digitális gépeket).
A másik pedig a képek élettartama. Lehet, hogy elsőre hülyén hangzik, de pillanatnyilag nagyobb esélyét látom, hogy az unokám a negatívjaimat nézegetheti, mint annak, hogy a digitális fotóimban gyönyörködhet (mikor elveszti az ember a telefonját, rádöbben, hogy a notesz mennyivel „biztonságosabb”). Hozzáteszem: „cserébe” sokkal könnyebb egy digitális fotót megtalálni a számítógépen, mint egy képet a negatívkötegben. Valamit valamiért…
Sziasztok!
Ezt a témát nagyon szeretem. :-) Azt hiszem a filmes gépek mindig is maradnak… És remélem is, én magam imádom a filmes gépeket. Igaz ami igaz, én is digitális használok, de ha tehetősebb lennék biztosan a filmes mellett maradnék. Szerintem a filmmel két nagy gond van:
-macerás (tudni kell használni, és a kész képhez hozzájutni is bonyolult)
-ami még rosszabb, hogy ma már sznte sehol sem hívnak elő “normálisan” képeket. Szinte mindenhol digitális hívást csinálnak, elveszítve a filmes képek finomságait.
De majd egyszer úgis veszek egy veterán távmérős Leica-t, hisz’ még a polcon porosodva sem akármilyen élményt nyújt. :-)))
Még egy apróság: ugyan komponáljon már egy fotót, aki gépet vesz a kezébe… Legyen az filmes, vay digtális, a fotó ne a Photoshoptól legyen szép. Legyünk igényesek a sját munkánkra! (akinek nem inge, ne vegye Magára)