A jövő hétre terveztem az 1000. cikk publikálását, de közbejött egy beteg történet, most pedig – előzőt is ellensúlyozandó – egyszerre három jó dolog, ami kikívánkozik belőlem, és amit a jubileum alkalmából az alábbiakban gyúrok egybe.
Android 2.1 frissítés HTC Hero-ra
Több mint fél év ígérgetés után ma reggelre végre az én telefonomra is megérkezett a hivatalos frissítés. Nem akartam hinni a szememnek, azt hittem az 1.5-ös Androidtól már csak a telefonommal együtt szabadulok meg.
Januárban azt írtam, hogy „ha tanár lennék, azt mondanám, hogy nagyon jó lesz ez, de a kitűnőhöz még dolgozni kell rajta egy kicsit! Bízom a márciusra beígért 2.1-es frissítésben – és addig is élvezem, mert így is abszolút szerethető”.
Most úgy érzem, megvan az ötös alá, nagyon finom kis apróságok kerültek bele az 1.5-höz képest, kicsit olyan, mintha új telefonom lenne, ami még inkább szerethető lett. Jól átgondolt, és szépen kidolgozott részletek jellemzik a szoftvert – és itt említem meg, hogy mennyire meglepett, amikor nyáron Feleségem vett magának egy Google Nexus One-t (Android 2.1-es oprendszerrel), én meg csodálkozva néztem az elnagyolt (néhol [pl. a kameránál] kimondottan ocsmány), helyenként nehézkesen kezelhető felhasználói felületét. Komolyan mondom, nem cseréltem volna el vele az 1.5-ös Androiddal futó Hero-mat. Szóval a HTC rengeteget tett hozzá az alap Androidhoz, a kezelőfelületre meg is kapja tőlem a csillagos ötöst – csak a botrányosan szar kamera miatt lesz ötös alá a végeredmény (bár hozzáteszem, hogy a 2.1-gyel mintha e téren is javult volna a helyzet). És a hab a tortán, hogy látványosan gyorsabb is lett! Elégedett vagyok.
Piacra járni jó!
Néhány hónapja szombat délelőttönként rendszeresen a Fény utcai piacra járunk. Megvesszük a heti zöldség, gyümölcs, sajt, kolbász, és néha virág adagunkat, és ezzel többnyire el is felejtettük a bolti (Spar, Tesco) nagybevásárlásokat. Van egy pótolhatatlan bája annak, amikor a termelő mosolyogva szép hétvégét kíván, vagy a szomszéd Sanyi málnáját ajánlja – miközben nem mellesleg valószínűleg egészségesebb és hazai terméket vásárolhatsz tőle. Ráadásul nagyon jó boltok is vannak itt, érdemes körülnézni. A végén pedig enni egy jó fokhagymás lángost – és esetleg inni hozzá egy korsó barna Szalon sört.
Szentendrei Adria
Múlt hétvégén fedeztük fel a helyet, amikor még gyönyörű napsütésben, a szabad ég alatt költöttük el az ebédünket. Ma már a falatnyi, hangulatos beltérben laktunk jól, és ezúttal sem csalódtunk. Ha szereted a mediterrán konyha egyszerű remekeit, úgy mint: pljeskavica, ajvár, padlizsánkrém, szuvlaki, görögsaláta, sült sajtok és pita; akkor ne hagyd ki! A teát ilyen egyedi készítésű, csókosszájú halas bögréből ihatod:
Ráadásul Szentendre gyönyörű hely, ahol ma egy élménydús lovaskocsikázással zártuk a napot.
Jó dolgok ezek, és jó megosztani őket. Jó blogolni, és remélem, olvasni is jó.
A szakmai tartalmat kedvelőknek jelzem, hogy november az InDesign hónapja lesz.
Én 35 évvel ezelőtt jártam a Fény utcai piacra. Azt kellett volna látnod! Személy szerint sajnálom, hogy rárakták a Mammutot.
És nekem is van ilyen bögrém, bibibiiii… csak az enyémen kutya van, meg cica. De a stílusból ítélve a bögregyáros ugyanaz. :o)
Jó lenne visszamenni az időben, én már csak mammutostól ismerem a helyszínt. Tény, hogy építészetileg nem sikerült túl hangulatosra…
A bögrét honnan szerezted? Minket is érdekelne. A vendéglős azt mondta, hogy rajtuk keresztül lehet venni november közepétől, de azért engem más alternatívák is érdekelnének. :)
Az biztos, hogy más volt a Fény utcai piac. Pár utcával feljebb lakom. 72-es születésű révén én is jártam gyerekként a nagymamámmal piacra. :)))) Persze most is járok, mondjuk az őstermelőknél azért vannak kicsit elrugaszkodott árak. De hát mindenki annyit kér a portékáért amennyit akar…. Én is visszajárok ahhoz aki szimpatikus és megfizethető.
[re=19567]hal[/re]: A bögrét valami kirakodóvásárban vettük a várban néhány éve.
[re=19568]dtpx72[/re]: Bevallom, én nem nagyon szoktam nézni az árakat a piacon. :)
[re=19569]Dexter68[/re]: Köszi.
Én is csak azután, mikor azt láttam, hogy eper 600 volt az egyik helyen és 4000 az őstermelőnél…. :)
Most hogy mondod, egyszer a szőlőnél nekem is feltűnt egy kétszeres árkülönbség (600 és 1200), és a drágábból vettem, gondolván, hogy az biztos sokkal jobb, ha ilyen sokér’ meri adni. :) Amúgy tényleg nagyon finom muskotályos volt. Azért a hatszoros árkülönbség már nagyon durva, de ha ez a hatalmasra hizlalt, ízetlen import és a nagyi kertjében nőtt zamatos hazai közötti választást jelenti, akkor itt is a drágábbat választanám.
Én is vettem már 2x annyiért őstermelőnél, de azért 4000-ért biztos nem veszek epret.
Vagy inkább felszántom a társasház kertjét és epret fogok termeszteni…. :))
Jó ötlet! :D