Egy éve még kicsi esélye lett volna hasonló jelenetnek, mára szinte „mindennapos”: négylábú cimborámmal együtt nézzük a vágtázó szarvasokat. Csodálatos élmény ez is, de még csodálatosabb átélni az egymásra hangolódás folyamatát Cimbivel – aki pár nap múlva már két éves lesz.

Tervezett utunk a temető mellett vitt volna el, de Cimbi besétál a nyitott kapun. Sokszor volt már, hogy nálam jobban érezte, merre kell mennünk, és amúgy is szeretem a temetők hangulatát, követem hát kalandtársamat. Egyetlen ápolt, „modern” sír se ragad magával; kizárólag az, melyet már megszépített az idő, ahol az eltemetettre talán már senki se emlékezik, így senki nem is hagy semmilyen nyomot rajta – nincs „sírgyalázás” ízléstelen műanyag mécsesekkel és műanyag vázákba helyezett művirágokkal.

Eszembe jut néhány nappal korábbi olvasmányom Hamvas Bélától:

Az, ami nem nyilatkozott meg, előnyben van afölött, ami megnyilatkozott. Tao. Wu-hszien. Purusa. A nemlétező erősebb, mint a létező. A láthatatlan, mondja Hérakleitosz, erősebb a láthatónál. Az igazi erő az üresség, a sunjata, mint a mahájána tanítja, az Ain, ahogy a kabbalisták írják. A szellem ott van, ahol nincs semmi. Mindaz, ami van, ex nihilo keletkezett. A világot ebből a semmiből teremtették, ebből a ragyogó nemlétezőből, aminél tisztább és erősebb és keményebb és üresebb nincs.

Útvonal (Strava)Fotók (Google)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.