Hideg van, de nem fázom, mert derült az ég, szélcsend van, és tudom, hogy hamarosan felragyog a Nap. (Olyan ez, mint mikor éhes vagyok, de nem gyötör az éhség, mert tudom, hogy hamarosan ehetek.) Bárki mondaná, hogy nem így lesz, tudnám, hogy hazudik. Mennyivel magasabb az ilyen szintű, biztos tudás a könnyen befolyásolható feltételezéseknél, vágyaknál és reményeknél. Micsoda hatalom ez, de oly kevés van belőle… – és mire e gondolatig eljutok, már izzadok.
Amúgy bájos kis pincékkel kezdődik, és nem kevésbé bájos bárányokkal ér véget e sétánk.
Vélemény, hozzászólás?