Kicsit sajnálom, hogy az ehhez hasonló összefoglalókkal szinte soha nem várják meg a tényleges év végét – de a Strava vizuálisan is olyan szépen összefoglalta az idei futásaim, bringázásaim, gyaloglásaim statisztikáját, hogy muszáj megosztanom: Frissítve – ez most már a tényleges teljes tavalyi évem összefoglalója:
TovábbEgyik legnagyobb 2018-as élményem
Az év vége közeledtével megosztom Veled egyik legnagyobb idei élményem. Tisztán emlékszem, mert nagy hatással volt rám: november elsején történt, mikor kaptam egy levelet a PayPaltól, mely szerint a 200×200 km projektemnek új támogatója van. Elárulom, régóta nagy dilemma számomra, hogy érdemes-e ezt a rengeteg időt és energiát beleölni valamibe, aminek „kézzelfogható” hatása (egyelőre) néhány…
Tovább
Az összes (fotós) futásom egy interaktív térképen
Régóta szerettem volna együtt látni az összes futásom, egy térképen, és most elkészültem vele – íme futó kalandjaim térképe. Az egér görgőjével (vagy arra alkalmas eszközön két ujjal) zoomolhatsz; a jelölőkre kattintva (bökve) pedig megjelenik a futásom „címlapfotója”, címe (sorszáma, dátuma, helyszíne[i]) és a róla szóló blogbejegyzés linkje. (A térkép csak azokat a futásaimat tartalmazza,…
Tovább
Túl a 200×200 km projektem harmadán
Rögtön az elején tisztázom: a 200×200 km projekt nem az „emberfeletti” teljesítményről szól (havi 200 kilométert bármelyik egészséges felnőtt ember meg tud tenni) – ez legalább annyira belső utazásom története, mint hosszútávú kitartásomé. Legtöbbször értetlenül pislogó tekintetek előtt állok, mikor szóba kerül, hogy havonta 200 kilométert futok, biciklizek, sétálok, túrázok – 200 hónapon át. Szinte…
Tovább
Futó kalandjaim élettörténete
Sokan kérdeztétek, hogyan készül egy-egy futográfus bejegyzésem, mire megy el az a 10–14 óra, amit az írások végén, a támogatás-blokkban említek. (Valójában senki nem kérdezte, de ez egy bevett szófordulat, ha mesélni akarsz valamiről. Illetve komolyra fordítva a szót, azért is találom e témát említésre érdemesnek, mert sokan – ezúttal tényleg – hiszitek azt, hogy…
Tovább
Októbertől nem kötöm be a futócipőmet – mert Xpand cipőfűzőket használok
Télen, a hidegtől elgémberedett kézzel igen körülményes tud lenni egy kibomlott cipőfűző megkötése. Ezért (és nem lustaságból) tetszett meg az Xpand, melyre a Kickstarteren találtam, és még májusban beszálltam a finanszírozásába. De van, hogy egy percnyi videó többet mond ezer szónál, úgyhogy nem is szövegelek tovább – csak annyit írok még, hogy nekem bevált!
Tovább
Hetedik futócipőm: Inov-8 Mudclaw 265 (kék)
Negyedik futócipőm is egy Inov-8 Mudclaw 265-ös volt – pontosan olyan, mint ez, a legújabb, hetedik, csak pirosban. Anno óriási élmény volt egy Saucony Virrata 2 után, és azóta is úgy gondolom, nekem már csak Inov-8 futócipőim lesznek! Most pedig az okozott nagy élményt, hogy az egyébként szintén szeretett Inov-8 Mudclaw 300-asom után visszabújtam a…
Tovább
Inov-8 Bare-Grip 200 – 1001 km futás után
Két és negyed éve még azt írtam, hogy szeretem – de az ötödikként vásárolt futócipőmet hamar megutáltam. Különösen, miután pár száz km futás után elkezdtek leszakadni a talpáról a bütykök (a cipőnkénti 42 a balosnál 8-cal, a jobbosnál 3-mal lett kevesebb). Aztán kb. 600 kilométernél kezdetét vette a talp és a felsőrész szétválása a cipő…
Tovább
Pomáznak is annyi…
…turistaútján futottam, amennyi van a térképen (összesen 19-szer). A következő befutandó: Szentendre.
Tovább
Térdfájás, cipőszakadás
Csak a futásom elején volt benne részem (mióta áttértem a természetes futási stílusra, megszűnt), de július végétől sajnos újra társamul szegődött a jobb oldali térdfájdalom. Hátul a térdhajlatban fájt, onnan sugárzott szét a lábszáramba izomláz-szerűen (pedig utóbbit a futások hossza nem indokolta). A tünetek ismeretében egy kedves ismerősöm „megnyugtatott”: ő is ugyanezt érzi, és porcleválása…
Tovább