200×200 km projekt • 2021. 09. 25. • Süttő – Neszmély: Nagy-Teke-hegy, Gerecsei öreg tölgy, Gombás-hegy, Sós-hegy Cimbivel

Némiképp frusztrál, hogy az egy hete a vadásszal történt találkozásunk kapcsán tudom: nem szabadna itt lennünk – bár erre vonatkozóan semmiféle jelzéssel nem találkozom. Ebből is látszik, milyen sokat számít, mi van a tudatomban (pontosabban csak ez számít, hisz nincs is más): ha a múlt hétvégén nem találkozunk, eszembe se jutna frusztrálódni… Ahogyan most se,…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 09. 19. • Süttő – Neszmély: Zsenge-hágó, Gombáspuszta, Csonka-dűlő, Rókás-berek Cimbivel

Teli torokból elkiáltom magam: „hé!” Ez az „abszolút parancs”, a „Joker, ami mindent visz”, ha Cimbi meghallja, bármit csinál, abbahagyja, és odajön hozzám. Amúgy bundás barátomnak csak ritkán parancsolgatok, többnyire inkább beszélek hozzá; de kellett egy messzire hangzó, „nagy hatótávolságú” jel. Fütyülni csak halkan tudok, a Cimbit nehéz üvölteni, így először volt a taps, de…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 09. 11. • Süttő: Fekete-hegy, Zsidókalap, Asszony-hegy – Neszmély Cimbivel

A szarvasbőgés immár az őszi táj állandó hang-tartozéka, hallom még otthon, és már Süttőn is. Később látok is egy agancsost, az erdőben; méltóságteljesen vonul mellettem a fák között, míg elnyeli a (még) zöld erdő… Felbosszant az Asszony-hegy a monoton emelkedőjével, botlasztó, göröngyös terepével, és azzal, hogy a térképen nem is jelölt út csak egy magaslesig…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 09. 04. • Süttő – Neszmély: Kalin-hegy Cimbivel

Légvonalban tizenegynéhány kilométert északnyugatra ugorva a táj jellege nem változik, de a napraforgót szőlőre cseréljük. Egy bekerített ültetvény mellett haladva szürke, nagytestű kutyákat látok felénk rohanni – szerencsére a vadháló túloldalán. Nagyon furcsa testalkatúak, ilyen kutyákkal még nem is találkoztam, azonban ahogy közelebb érnek, mégis ismerősökké válnak – csupán a hozzájuk társított címkén kell átírni…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 08. 28. • Máriahalom: Ördög-hegy – Sárisáp Cimbivel

A naptár próbálja hitetni a nyarat, de engem nem ver át. A 8 °C-os levegő, a hajnal friss illata (a trágyaszag-zónát elhagyva), és egy szarvas bőgése is egyértelművé teszik, hogy a nyárnak vége. Ez az első őszi hajnali kalandunk idén. Legkedvesebb évszakomnak csupán a színei hiányoznak még, már csak ezek tehetnék felemelőbbé a dombokon szaladó…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 08. 22. • Nagysáp Cimbivel

A pénz körül forognak gondolataim, ami sajnos igen gyakori. Pedig mindig volt belőle annyi amennyi kellett (mármint pénzből – gondolatból még felesleg is van); de milyen jó lenne egy tetőfelújítás, napelemekkel persze, és leszigetelni a falakat, no meg egy új autó. Mind-mind málló, korhadó, foszló, rohadó, bomló, sorvadó anyag. Még csak nem is arról ábrándozom,…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 08. 14. • Máriahalom – Dág – Sárisáp Cimbivel

Talán nincs is semmi természetellenes a fajok fogyatkozásában – akárcsak a klímaváltozásban. Hisz minden élő pulzálva, lüktetve változik. „Sokasodjatok, majd kevesedjetek!” A bőséget szükség követi, a hideget meleg – belégzés, kilégzés… Többek között ezen gondolkodom e trágyaszagú, napsütötte, őzekkel szemezős szántóföldi kalandunkon. A horgásztó büfése nem érti érkezésünket: „Az előbb még arra mentetek.” – mutat…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 08. 08. • Sárisáp: Sárisápi szikla (Kőszikla-hegy) Cimbivel

Minap egy kedves ismerősömmel beszélgetve kiderült, hogy igen furcsának tartja 200×200 km projektem, melynek keretében hetente egyszer, mindig máshol, egyetlen térképen létező utat se kihagyva sétálok; megszállottként, kvázi mint egy autista – tette hozzá. Megszoktam, hogy kevesen értenek, és jól is van ez így; az viszont meglepett, hogy e tekintetben ő is a többséghez tartozik.…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 08. 02. • Sárisáp – Annavölgy: Körtvélyes-hegy Cimbivel

Mélyen átélt álmot hozok magammal útravalóul. Tulajdonképpen nem is álom volt. Feküdtem az ágyban, csukott szemmel, és az épp csak ébredő hajnal fényében láttam a mellettem levő üres ágyat. Tudtam, hogy csukva van a szemem, mégis láttam, és azt is tudtam, hogy teljesen mindegy, kinyitom-e a szemem, mert ugyanazt látnám. Mindezt végtelen békében, nyugalommal konstatáltam……

Tovább