#391 • 2017. 04. 09. • Pilisszentkereszt: Dera-szurdok – Pilisszántó: Som-hegy, Hosszú-hegy – Csobánka

Szellemi útravalóm: Az igazi vallás a végtelent keresi, az örököt és kapcsolatot az isteni valósággal. És miközben az ember igazi vallásosságában keresi az örököt, felmerül benne az a kérdés, hogy: hátha önmagát keresi? Hátha ez a végtelen, ez az örök isteni valóság benne van az emberben, magában hordja, hátha önmaga? Ahogy Pascal mondja: Tu ne…

Tovább

#390 • 2017. 04. 01. • Pilisszentkereszt – Pilisszántó: Hosszú-hegy – Csobánka

Szellemi útravalóm: Az elemek élete mindig az égés egy fajtája. Van szél, különösen a tengeren, amelyik nem fúj valahonnan valahová, nem folytonos, tehát nem olyan, mintha tehetetlenül zuhanna valahonnan lefelé. A tengeri szél ritmikus, lebegtet – mintha a levegő meggyulladt volna. A szél nem áramlás, nem fújás, hanem lobogás. Egészen tűzszerű – lángszerű –, mint…

Tovább

#389 • 2017. 03. 25. • Csesznek – Bakonyszentkirály: Zörög-tető

Szellemi útravaló „helyett” egy futótárssal indulok. Cseszneken vagyunk a CSITT-en, azaz a Cinto (ejtsd: Csinto) Túravezetők Találkozóján. Egy tábortüzes, sütögetős, borozgatós, vidám este után, kicsit füstszagúan napkeltekor kelünk útra druszámmal. A szokásosnál jóval kevesebbet fotózom, inkább a beszélgetéseinkre figyelek – szavakat képezek fények helyett.

Tovább

#388 • 2017. 03. 19. • Alsómocsolád – Gerényes – Tékes – Kisvaszar – Ág

Szellemi útravalóm: Jókai a természet nyugtató csendjében töltötte életének legboldogabb óráit. Nemcsak gyermekkorában volt az neki üdülés, ha kis kertjükbe vagy a szigeti gyümölcsösbe kimehetett, de később is akkor pihent igazán, ha a fővárosi élet zajából svábhegyi nyaralójába vagy balatoni házának csöndjébe menekülhetett. Olyan csendes, szelíd, ábrándos léleknek, amilyen ő volt, a zajos közélet csak…

Tovább

#386 • 2017. 03. 05. • Csobánka – Pomáz

Szellemi útravalóm: Nem tudatos a belső tárgyakról, nem tudatos a külső tárgyakról, nem mindkét felé tudatos. Nem puszta tudat-tömeg, nem tudatos, sem nem nemtudatos; láthatatlan, túl van a hétköznapi viszonyokon, megragadhatatlan, jegyek nélküli, elgondolhatatlan, leírhatatlan; esszenciája egyedül önmaga tapasztalása, a megnyilvánult világ elnyugvása. Békés, áldott és nem-kettős. Ezt tartják a Negyediknek, ez az Ātman, ezt…

Tovább