#588 • 2020. 11. 01. • Pécs: Niké-szobor park, Állatkert, Tv-torony (Mecsek #28 – Cimbivel)

A vörösnek ennyire pompázatos arcát talán még soha korábban nem láttam, mint most, itt, a Niké-szobrot körülölelő park levélbundáján; melyhez káprázatos körítést adnak az égbolt lilásszürke felhőtakarójának rózsaszínei, az őszi fű tavasz-zöldjei és a napkelte-narancsok. De e meleg színek még csak lelkemet hevítik, fázó testem már várja 28. Mecsek-béli futó kalandozásunk most következő 20 kilométeres…

Tovább

#586 • 2020. 10. 18. • Leányfalu: Felső-erdő, Rekettyés-tó, Csíkos-tó, Gyulai Pál emlékmű (Cimbivel)

Na, megint sántít a barátom. Egy perce még semmi baja nem volt, most meg lépésről lépésre romlik az állapota. Megint a bal első lába… már rá se lép, három lábon tipeg. Felemelem a „beteg” lábat, és elborzadva látom, hogy egy fél diónyi kitüremkedés van a pattancsán (Gábor barátomtól átvett szómódosulattal)! Majd mikor a „tumort” alig…

Tovább

#583 • 2020. 09. 27. • Tahitótfalu: Kis-Bükk-tető, Vörös-kő

Furcsa helyzet, 9 hónapja nem volt ilyen: egyedül futok. Hűséges társam, bundás barátom csütörtökön (apukám 70. szülinapján, éppen másfél évesen) Szentendrén egy ugrásból rosszul érkezett, és estére már alig állt rá a bal első lábára. Szerencsére tegnap már egész nap használta mind a négy végtagját, de azért néha kicsit bicegve, ezért ma reggel fájó szívvel…

Tovább

#582 • 2020. 09. 20. • Tahitótfalu: Házas-völgy, Vértes-hegy, Kis-Bükk-tető, Öregbükk-tető, Kenézakla-tető (Cimbivel)

Mindig lenyűgöz, ahogy egyszer csak megérkezik. Persze cseppet sem váratlanul, lehetett rá számítani, miként minden évben, de múlt héten még szinte nyoma se volt. Mindenesetre örülök neki, kifejezetten kedvelem, a négy testvér közül talán a legjobban. Cimbikém másodszor találkozik vele. Szevasz ősz! Útvonal (Strava) • Fotók (Google)

Tovább

#581 • 2020. 09. 12. • Tahitótfalu: Farkasverem, Farkas-rét, Felsőhegy, Hegyesd, Cseresznyés-völgy (Cimbivel)

Kétségtelenül egy különleges alkalom volt a mai: mióta futográfusnak nevezem magam, egyetlen futó kalandomat se örökítettem meg ennyire kevés expozícióval. Összesen kettő hangulatkonzervet készítettem az elején és a végén. Hogy mi volt közötte? Ezerszer látott erdei utak, a magába ölelő nagy zöld… Tényleg semmi érdekes fotótéma nem volt? Vagy én nem vettem észre? A szemlélet…

Tovább

#580 • 2020. 09. 05. • Tahitótfalu: Sionhegy, Hegyesd, Farkasverem – Dunabogdány (Cimbivel)

Még az autóban utazunk, mikor szarvasok sétálnak át előttünk az úton, lenyűgöző nyugalommal és méltósággal… Később, már futás közben is találkozunk két példánnyal, kiket Cimbi velem együtt néz, de már szólnom se kell, bundás barátom nem indul utánuk. Élmény látni, ahogyan változik a személyisége – a nyughatatlan kölyökből lassan megfontolt felnőtt lesz… Szürkemarhák futnak mellettünk…

Tovább

#579 • 2020. 08. 31. • Szlovénia: Cerknica (Gradišče, Velika Slivnica – Cimbivel)

Tegnap délután Cimbi – az egy hónappal korábbi Balatonban megtett néhány métere után – életében másodszor úszott; ráadásul először a tengerben, melybe szó szerint bele is kóstolt. Aztán fosott és hányt egy nagyot a sós víztől. Majd rengeteget ivott… És most már egy perce pisil itt, szlovéniai futó kalandunk elején, miután fosott is már (úgy…

Tovább