legyél az útitársam
Ismét fagyban indulunk, de most, negyedszerre is egészen más ruhát ölt e táj: ezúttal zúzmara öltözteti fehérbe, melyet az Urak asztalánál ragyogó napfény tesz még inkább káprázatossá. Ennél szebb nem is lehetne a búcsú a Pilis hegységtől, melynek immár minden útján futottam. Még egyszer, utoljára Pilisszentlászlón, Dunabogdányon és Visegrádon (utoljára a második Inov-8 Mudclaw 300-as…
Tovább
Harmadszor indulunk ugyanonnan, ugyanarra. Először napsütésben, másodszor ködben, most pedig fagyban. Cimbikém már indulna a muflonok üdvözlésére, avagy üldözésére, de kérésemre velem marad. Talán már fél éve is van, hogy teljes mértékben megbízhatok az engedelmességében – ami persze csak hallótávolságon belül számonkérhető (és nem szokta megjátszani a süketet). Büszke vagyok a „fiacskámra”. Útvonal (Strava) •…
Tovább
A Pilis hegység egészének „meghódítása” keretében másodszor (és ezt követően még kétszer) indulunk ugyanonnan: Pilisszentlászló Kökény utcájából (amúgy az otthonom is a Kökény utcában van, Kesztölcön) az autóval megközelíthetetlen „belső területek” felé. E négy utolsó pilisi futó kalandunk első néhány kilométere mindannyiszor ugyanarra vezet. Így hát ismerős a terep, mégis egészen más: az egy héttel…
Tovább
Ha úgy tekintek erre a sok gyönyörűségre, melyek körülvesznek, mint isteni ajándékokra, kiválasztottnak érzem magam… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább
A vörösnek ennyire pompázatos arcát talán még soha korábban nem láttam, mint most, itt, a Niké-szobrot körülölelő park levélbundáján; melyhez káprázatos körítést adnak az égbolt lilásszürke felhőtakarójának rózsaszínei, az őszi fű tavasz-zöldjei és a napkelte-narancsok. De e meleg színek még csak lelkemet hevítik, fázó testem már várja 28. Mecsek-béli futó kalandozásunk most következő 20 kilométeres…
Tovább
A tavasszal felgyulladt erdő zöld lángja egyre több helyen már csak sárgán-vörösen-barnán parázslik, aranyló fénysátrat borítva fölénk. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább
Na, megint sántít a barátom. Egy perce még semmi baja nem volt, most meg lépésről lépésre romlik az állapota. Megint a bal első lába… már rá se lép, három lábon tipeg. Felemelem a „beteg” lábat, és elborzadva látom, hogy egy fél diónyi kitüremkedés van a pattancsán (Gábor barátomtól átvett szómódosulattal)! Majd mikor a „tumort” alig…
Tovább
Folyamatos – többnyire értelmetlen – csacsogás, melyet képtelen vagyok elhallgattatni, bármerre járok is – ez megy a fejemben most is… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább
Ezúttal Cimbit is „elhoztam” a Vörös-kőhöz – ahonnan múlt héten egyedül tekintettem szét. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább
Furcsa helyzet, 9 hónapja nem volt ilyen: egyedül futok. Hűséges társam, bundás barátom csütörtökön (apukám 70. szülinapján, éppen másfél évesen) Szentendrén egy ugrásból rosszul érkezett, és estére már alig állt rá a bal első lábára. Szerencsére tegnap már egész nap használta mind a négy végtagját, de azért néha kicsit bicegve, ezért ma reggel fájó szívvel…
Tovább
