Ki vagyok én?

Nem én vagyok a hét alkotóelemből (dhátu) álló durva [anyagi] test; nem én vagyok az öt megismerő képesség, nevezetesen a hallás, a tapintás, a látás, az ízlelés és a szaglás képessége, amelyek a nekik megfelelő tárgyakat, vagyis a hangot, a tapintást, a színt, az ízt és az illatot érzékelik; nem én vagyok az öt akarati…

Tovább

Hamvas Béla: A tao virágai

Tavaly, november 25-én lezajlott a nagyszabású jubileumi blogtalálka, ahol örömömre megismertem Elődöt (az egyetlen érdeklődőt), akivel egy nagyon jót beszélgettünk a hangulatos Kelet Kávézóban, és aki megajándékozott 3 gigabájtnyi Hamvas Béla hangoskönyvvel. Első hallgatmányom az A tao virágai (Rátóti Zoltán előadásában), melyről képtelen vagyok írni bármit is – szívem szerint idézném az egészet, de terjedelmi (és talán…

Tovább

Szellemi táplálék

Napjainkban rengeteg szó esik arról, hogyan kényeztessük a testünket, menjünk masszázsra, wellnessre, érezzük jól magunkat, legyen kellemes a karácsony. Nincs is ezzel baj, én is „kényeztetem” a testem a futásaimmal, és arra is odafigyelek, mit töltök bele, de számomra legalább ennyire fontos a szellemi táplálék. Annak „magyarázatául”, hogy mit jelent mindez, kölcsönveszem legutóbbi futó kalandom…

Tovább

Miért van világ?

A címbéli kérdést minden épeszű ember felteszi magának. Gábor barátomnak köszönhetően mostanában bringázás közben Virág László és Baranyi Tibor előadásait hallgatom, és ebből az előadásból a következő gondolat nagyon magával ragadott. A keleti tanítások szerint a világ lílá, azaz játék, az Abszolútum játéka, melynek nincsen vele semmiféle célja, mert akkor már a célnak alárendeltje lenne.…

Tovább

Az arisztokratikus időkben, aminek értéke van, az megfizethetetlen; a demokratikus időkben, ami megfizethetetlen, az értéktelen.

Nicolas Gomez Davila

Hamvas Béla: Az éberség

(részlet a Scientia Sacra című esszékötetből – forrás: hamvasbela.org) 1. A történet előtti őskor szellemének őre India szent könyve: a Véda. A Véda szó a vidja származéka, és kapcsolatban áll a latin viderével, vagyis körülbelül azt jelenti, hogy nézni és látni. Mindaz, amit a Véda mond, elsősorban látvány és kép. Nemcsak az a kép, amit…

Tovább

Józsi bácsi Szabadegyetem

Réges-régi adósságomat törlesztem a Józsi bácsi Szabadegyetem megemlítésével, hiszen az első előadása (2014. augusztus 7.) óta „tanulója” vagyok. Az elmúlt bő egy év során rengeteg hasznos, értékes, érdekes információval és pozitív energiával gazdagodtam a szabadegyetemi csütörtökök alkalmával a Magnet Közösségi Házban – hála Józsi bácsinak és meghívott vendégeinek. Hosszú nyári szünet után, szeptember 17-én Zárug…

Tovább

Weöres Sándor: A teljesség felé

A fenti, 1998-as fotórészlet tanúsága szerint – melyen az akkori szobám egyik ajtaja szerepel –, már 24 évesen is megfogott egy részlet Weöres Sándor írásából, melynek teljes egésze, hangoskönyv formájában, most, 41 éves koromban ért el hozzám. Valahol azt olvastam e mű kritikájaként, hogy aki korábban nem olvasott ilyen témájú könyvet, annak nem lesz érthető,…

Tovább

Az elme csak az a hely, ahova álmodni megyünk.

Mooji

Szabó Dezső: A fordított kukker

Mély értelmű, lényeglátó írás következik Atyafi barátom bevezetőjével és képeivel: Már évek óta adósom voltam ezzel magamnak. Mikor a munkatársak megkérdezték, hogy miért lehelek rá és fényesítem és guggolok előtte hosszú perceken át mindig kitérő választ adtam és magamban jókat somolyogtam, mert senki sem tudta a titkom. Mert nekem is volt és van “fordított kukkerem”…

Tovább