#438 • 2018. 03. 10. • Esztergom: Fekete-hegy – Kesztölc: Borostás-hegy

Kilépek házunk ajtaján, és a tavasz illatát érzem, a madárcsicsergés tavaszi hangerővel szól… Szellemi útravalóm Baranyi Tibor Imre egyik előadása (A jelenkor tradicionális megítélése – válságok és tragédiák a Kali-yugában), ezt hallgatom útközben az autóban. …de az erdőben még téli hangulat fogad. Lejtőn futok, az olvadó hóban minden lépésem vagy fél métert lejjebb csúszik –…

Tovább

#437 • 2018. 03. 03. • Esztergom: Háromszáz-garádics – Kesztölc: Rada-rét, Kis-hegy, Tündér-barlang

Szellemi útravalóm Baranyi Tibor Imre egyik előadása (Európa végnapjai – az Iszlám és a migránsválság), ezt hallgatom útközben az autóban. Mikor a futó kalandjaimról írok, szinte mindig fennkölten fogalmazok. Mindez olvasva bármennyire is túlzónak hathat, őszinte lelkesedéssel írom – a futografálás számomra valóban ünnep! De most meglepődnél, ha látnál: káromkodok, dühös vagyok, és félek. Az…

Tovább

Az órák

The Hours (2002) hivatalos honlap | IMDb | est.hu Végre egy film, amiről írhatok. Persze nem tiltotta meg senki, magamnak állítottam fel a szabályt: csak azokról a filmekről ejtek szót külön bejegyzésben, melyek megtekintése után többnek érzem magam. Ez a film ilyen – remek színészek, szép fényképezés, elgondolkodtató történet.

Tovább

#436 • 2018. 02. 25. • Kesztölc: Patak-száj, Cseresznyés-hát, Szállás-berek

Szellemi útravalóm Baranyi Tibor Imre egyik előadása (Beavatás és a modern nyugat), ezt hallgatom útközben az autóban. Nem csak sötét, de nagyon hideg is van (odakint mínusz 10 fok), nem akarok kibújni a meleg takaró alól. De hiszen a takaró általam meleg; önmagában minden semmilyen, mindent én teszek valamilyenné. Gyerünk hát, kezdődjön az ünnep: a…

Tovább

#435 • 2018. 02. 18. • Esztergom: Kis-Cserepes-tető, Kis-hegy – Kesztölc: Öreg-szirti-kisbarlang

Szellemi útravalóm Baranyi Tibor Imre egyik előadása (Isten és az Istenséggel kapcsolatos felfogások), ezt hallgatom útközben az autóban. Miközben megmártózom a havas tájban, és néha a lábszáram közepéig merülök a hótól láthatatlan pocsolyákban, eszembe jut, mennyivel szűkebb volt a komfortzónám, mielőtt elkezdtem futni. Eljátszom a gondolattal, hogy öt évvel ezelőtt, vékony futóruhában, fagypont környékén, valahol…

Tovább

Meik Wiking: Hygge – A dán életérzés, amely boldoggá tesz

Ambivalens gondolataim vannak a feleségemtől ajándékba kapott könyvvel kapcsolatban: egyrészt abszurd, hogy a szerző a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója (mármint, hogy van ilyen intézet), és kicsit távol áll tőlem a megközelítés, mely szerint csupa külső tényező határozza meg a boldogságot; másrészt viszont határozottan jó volt esténként kézbe venni a könyvet, ami maga is meglehetősen hyggelig…

Tovább

#434 • 2018. 02. 11. • Abaliget: Kis-kő-hegy, Nagy-rétek – Kővágószőlős (Mecsek #17)

Szellemi útravalóm Baranyi Tibor Imre egyik előadása (Az Apokalipszis négy lovasa), ezt hallgatom útközben az autóban. Lányommal három és fél éve, augusztus végén, az iskola előtti utolsó napokban jártunk erre. Hazafelé (akkor még Budapestre) tartottunk, mikor megálltunk az abaligeti barlangnál, aztán a denevér tanösvényen a legkisebb kört készültünk bejárni, de a kanyarokat rendre benézve végül…

Tovább