Ne nézd meg (még egyszer)!

Mikor nem emlékszem, hogy egy filmet láttam-e már, rákeresek a blogomon. Üzenem tehát jövőbeli magamnak: Zsolti, a Paddington, a Drive – Gázt! és az Amerikai botrány című filmekkel sajnos már eltöltöttél néhány órát, semmiképpen ne kövesd el ezt a hibát újra! Frissítve: Itt gyűjtöm a további „nenézdmegeket”: Hős6os (2015. 01. 24.) A Hobbit (2015. 02.…

Tovább

#506 • 2019. 06. 09. • Kesztölc összes (még befutatlan) #1

Félelmetesen lenyűgöző, hogy a jelenből prognosztizált értelmetlen jövőképet mily nagymértékben képes cáfolni a „valóság” – avagy a sorsnak becézett illuzórikus életfolyam. Tavaly mikor erre futottam, eszembe nem jutott volna, hogy 2019 nyarán már kesztölciként futografálok itt. Akárcsak másfél éve Pilisborosjenőn, most Kesztölcön játszom el ugyanazt (otthonom sarkainak megszámlálása helyett): befutom a falu összes (általam még…

Tovább

#505 • 2019. 06. 01. • Pécs: Havihegy, Dömörkapu (Mecsek #22)

Tegnap feleségemmel átadtuk pilisborosjenői házunkat leendő lakóinak, és lányommal minden maradék holmimat átvittük Kesztölcre. Pilisborosjenő és Kesztölc között pedig szülővárosom, Pécs a kapocs: most itt vagyunk apukámnál, lányommal és barátnőjével. „Küldetésünk” célja, hogy Komlóról magunkkal vigyük Cimbi kutyát, és este már vele együtt térjünk nyugovóra új, kesztölci otthonunkban. És persze van egy másik, személyesebb vonatkozású…

Tovább

#504 • 2019. 05. 26. • Pilisszentlászló: Szent László-völgy, Apátkúti-völgy, Kis-Pap-hegy – Dunabogdány: Pap-rét

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Scientia Sacra II. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Mivel ember és kozmosz nincsen külön, az ember kezdeti korrupciójával együtt az eredeti világegyetem is megromlott. A mai fizikai kozmosz, szól Baader, nem egyéb, mint az eredetinek füstölgő romhalmaza. Egy szinte üres házból indulok: feleségem, lányom és a macskák…

Tovább

#503 • 2019. 05. 19. • Pilisszentlászló: Rózsa-hegy – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét

Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Lélek és szellem) – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Hogyha nincs átélője a világnak, akkor világ sincs. Egy hatalmas vaddisznó dagonyázik egy nagyobbacska pocsolyában, egész közelről nézem. Próbálom lefényképezni, de mielőtt ez sikerülne, észrevesz, és ahelyett, hogy a korábban már számtalanszor eljátszott forgatókönyvet ismételné (vagyis elmenekülne), felém szalad,…

Tovább