#355 • 2016. 06. 03. • Törökbálint – Biatorbágy: Kő-hegy, Iharos-hegy, Közép-hegy

Ervinhez megyek Százhalombattára, hogy megbeszéljük az őszi norvégiai és korzikai fotóstúráinkat, de előtte Törökbálinton találkozunk, hogy Korzika után ismét együtt futva éljük át a megismerés csodáját. Az autópályán egy gyönyörű szivárvány ível át, olyan, mintha alatta készülnék átgurulni – közben Hamvas Béla Silentiumát hallgatom Milyen szánalmas és bárgyú reménykedés, hogy a világ megjavul, a válság…

Tovább

#303 • 2015. 07. 04. • Páty – Biatorbágy: Katalin-hegy

Idén nyáron már harmadszor indulok kora hajnalban, így mondhatjuk, hogy szokásommá vált napkeltekor futásnak eredni. Még így is csöpög rólam az izzadtság már az első kilométereken, ahol tölgyes-fenyves erdők és virágos mezők váltogatják egymást. A még majdnem telihold figyeli ahogyan a szántóföldön szaladó nyulat elnyeli az erdő – követem. Bezárva érzem magam, mert ki vagyok…

Tovább

#302 • 2015. 06. 27. • Biatorbágy: Dobogó-hegy

Ma először futottam félmaratonnál hosszabb távot, és először csináltam még valamit… A napkelte még az autóban ér, de negyed hatkor már nyújtok, és közben észreveszem, hogy egy közepes méretű, fekete kutya figyel. Ül az úton, pont amelyiken indulni szeretnék, és engem bámul. Lesz ami lesz, elindulok felé, mire ő feláll, és elfut – én meg…

Tovább

#299 • 2015. 06. 13. • Biatorbágy: Nyakas-kő, Dobogó-hegy

Új időpont, új mérési mód, új cipő, új zokni, új póló – „régi” helyszín: folytatom Biatorbágy zöld területeinek felfedezését. Nyáron, melegben, magasan járó Nap fényében számomra nem igazán kedves a futás-fotózás, így elhatároztam, hogy napkeltekor indulok (ez éppen most van a legkorábban, 4:46-kor). 3:33-kor ébresztő, négy óra után pár perccel kilépek a lépcsőházból, és nem…

Tovább

#298 • 2015. 06. 06. • Biatorbágy: Nap-hegy, Kő-hegy, Szarvas-hegy, Közép-hegy

A viadukttól indulok, akárcsak három hete, de akkor sokkal kellemesebb volt a hőmérséklet futáshoz. Egy bekerített, megművelt földön látok egy őzet – ennyire nem tartja tiszteletben a magánterületet! Mondom neki: mit csinálsz, hékás!? – rám néz, de mert nem mozgok, folytatja a dézsmálást. Óvatosan továbbállok, hogy ne zavarjam a birtokháborítót. Nyílt terepen futok, hátulról tűz…

Tovább

#295 • 2015. 05. 24. • Biatorbágy: Nyakas-kő, Dobogó-hegy – Sóskút

Úgyse hiszed el: mesés volt! Azért elmesélem. Meredek, sziklás terep, szűk, görnyedős ösvények, a növények rám simogatják esőcsepp gyűjteményüket, gyönyörű panoráma, sok színes virág, egy béka nagyot ugrik előlem – e rengeteg élmény-ajándék után meglepődve nézek a telefonomra még csak 1 kilométert haladtam (10 perc alatt). Kevésbé vadregényes, széles út következik, aztán elfogynak a fák,…

Tovább

#294 • 2015. 05. 17. • Biatorbágy: Biatorbágy, Nap-hegy, Kő-hegy, Iharos-hegy, Dobogó-hegy, Nyakas-kő, Szarvas-hegy, Közép-hegy

Biatorbágyra csak ezt az egy alkalmat szántam a főbb turistautak javával, de annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, eltöltök még errefelé pár hétvégét. A lelkendezéseim már bizonyára unalmasak, úgyhogy meséljenek inkább a képek. (Melyeken nem érződnek a fenséges akácillatfelhők – és ezúttal nem csináltam fotót a rengeteg hernyóról, melyek közül sokan potyautasként rám akaszkodtak.)

Tovább