200×200 km projekt • 2021. 07. 10. • Tokod – Annavölgy – Nagysáp: Bodói-domb, Nádas-domb Cimbivel

A végletek embere vagyok. Erre sok példát hozhatnék, de ami miatt most eszembe jut: a végletekig tudok ragaszkodni valamihez, amit elterveztem; viszont ha adódik egy számomra elfogadható módosító tényező, akkor ezt könnyedén el tudom engedni. Jelen esetben ilyen módosító tényező az ebszőnybányai motocross pálya kapuja, ami a mára tervezett kalandunk kezdőpontján zárva vár. Másztam már…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 06. 19. • Csolnok: Magos-hegy Cimbivel

Nyár… A hajnali frissesség fogalma értelmezhetetlen. Növények burjánzása, bogarak zümmögése, szúnyogok, kullancsok, kullancslegyek – a mindenség leghitványabb teremtményei. Nyüzsgés, zsongás, izzadás. A Nap korán kel, későn nyugszik, hosszú nappalok keltik a hosszas ténykedés szükségességének illúzióját. Azért a nyár is szerethető, például az illataiért: kezdődött az akáccal, majd jött a bodza, és most itt a keskenylevelű…

Tovább

200×200 km projekt • 2021. 06. 12. • Csolnok – Tokod: Miklós-berek Cimbivel

Az illatszínpadon az akác egyre inkább már csak mellékszereplő, a mindenható rendező a bodzára osztja az illatfőhős szerepét mostanság. Mindkettőt szeretem, de az akácot különösen… „Soha nem tudnám megunni” – jegyzem meg magamban. Majd elgondolkodom ezen. Hisz pár perc után a szarszagot is megszokom reggel a vécén. Ha permanens akácillatban élnék, egy idő után minden…

Tovább

#592 • 2020. 11. 29. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét, Urak asztala – Visegrád (Cimbivel)

Ismét fagyban indulunk, de most, negyedszerre is egészen más ruhát ölt e táj: ezúttal zúzmara öltözteti fehérbe, melyet az Urak asztalánál ragyogó napfény tesz még inkább káprázatossá. Ennél szebb nem is lehetne a búcsú a Pilis hegységtől, melynek immár minden útján futottam. Még egyszer, utoljára Pilisszentlászlón, Dunabogdányon és Visegrádon (utoljára a második Inov-8 Mudclaw 300-as…

Tovább

#591 • 2020. 11. 22. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu (Cimbivel)

Harmadszor indulunk ugyanonnan, ugyanarra. Először napsütésben, másodszor ködben, most pedig fagyban. Cimbikém már indulna a muflonok üdvözlésére, avagy üldözésére, de kérésemre velem marad. Talán már fél éve is van, hogy teljes mértékben megbízhatok az engedelmességében – ami persze csak hallótávolságon belül számonkérhető (és nem szokta megjátszani a süketet). Büszke vagyok a „fiacskámra”. Útvonal (Strava) •…

Tovább

#590 • 2020. 11. 14. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu: Teknős hát (Cimbivel)

A Pilis hegység egészének „meghódítása” keretében másodszor (és ezt követően még kétszer) indulunk ugyanonnan: Pilisszentlászló Kökény utcájából (amúgy az otthonom is a Kökény utcában van, Kesztölcön) az autóval megközelíthetetlen „belső területek” felé. E négy utolsó pilisi futó kalandunk első néhány kilométere mindannyiszor ugyanarra vezet. Így hát ismerős a terep, mégis egészen más: az egy héttel…

Tovább

#588 • 2020. 11. 01. • Pécs: Niké-szobor park, Állatkert, Tv-torony (Mecsek #28 – Cimbivel)

A vörösnek ennyire pompázatos arcát talán még soha korábban nem láttam, mint most, itt, a Niké-szobrot körülölelő park levélbundáján; melyhez káprázatos körítést adnak az égbolt lilásszürke felhőtakarójának rózsaszínei, az őszi fű tavasz-zöldjei és a napkelte-narancsok. De e meleg színek még csak lelkemet hevítik, fázó testem már várja 28. Mecsek-béli futó kalandozásunk most következő 20 kilométeres…

Tovább