Korzika 3. nap (május 24.)

Korzikai túránk harmadik napján egy kisebb és egy „nagyobb” túra várt ránk – előbbi szállásunkhoz egészen közel, Ota-ban a Pianella híd környékére, utóbbi Pedig a Radule-vízeséshez vezetett (ahol egy nagyon helyes, okos tekintetű kutya is csatlakozott hozzánk). Majd este következett a „főműsor”: a napnyugta fényeiben motorcsónakkal jártuk be a Portoi öböl déli részét. A fotókat…

Tovább

Korzika 2. nap (május 23.)

Hajnali 6-kor kötött ki a kompunk Porto-Vecchio kikötőjében. Ezen a napon csak 250 kilométer autózás várt ránk, ám ez Korzika kanyargós útjain 5 és fél órányi időt jelent. A szállásunk a kikötőtől északnyugatra volt, de mi a sziget déli csücske, Bonifacio felé vettük az irányt, ahol először az óvárosban és a tengerész temetőben bóklásztunk, majd…

Tovább

Korzika 1. nap (május 22.)

Éjjel 3 órakor indultam, és kezdtem el felszedegetni utastársaimat, akik – dicséretükre szóljon – mindannyian ott voltak a megbeszélt helyen és időben. Korábban 700 km volt a legnagyobb távolság, amit egyszerre levezettem, most közel 1300 várt rám. Útközben három baleset is belassított minket, így elég stresszes lett a vége, de 18:15-kor már a nizzai kikötőben…

Tovább

„Tehermentesítés” 4 év futás után

Még csak négy éve kezdtem el rendszeresen futni, pedig olyan, mintha egész életemben ezt csináltam volna. Nem akarom ismételni magam, a futográfus.hu-ról – a lényeget viszont nem lehet túl sokszor említeni: rengeteg ajándékot kaptam a futásaim által. Számtalan felismerést, gondolatot, fák öleléseit, vadak tekinteteit, mozgásuk látványát, növények simogatását vagy épp karmolását, napsütést, havat, esőt, hideget,…

Tovább

CSITT Cseszneken

Egy hete Cseszneken a CSITT-en (azaz a Cinto – ejtsd: CSInto – Túravezetők Találkozóján) volt szerencsém együtt tölteni egy csodás hétvégét a „kollégáimmal”, és örömmel nyugtáztam, hogy bármelyikükkel szívesen mennék túrázni – és persze egyáltalán nem esélytelen, hogy fogok is. :-)

Tovább

Hétvége a Puchner Kastélyszállóban

A múlt hétvégén Bikalon szálltunk meg, a Puchner Kastélyszálló középkori városának egyik házikójában (lásd az első és utolsó fotón). Pénteken délután érkeztünk, így maradt még időnk egy kiadós fürdésre, és a vacsorára is. Szombaton egész napunkat az Élménybirtokon töltöttük – találó az elnevezés, élményekben nem volt hiány, délután már kezdtem „aggódni”, hogy a fürdésre nem…

Tovább

Mi, OnePlus-osok

Minap odajön hozzám a boltban egy középkorú férfi, és udvariasan megkérdezi, hogy milyen telefont bökdösök éppen? Mondom, hogy egy OnePlus 3-ast. Széles vigyor ül az arcára, és büszkén előkap egy a OnePlus 3T-t a zsebéből. Kérdezte, hogy elégedett vagyok-e az enyémmel, mondtam, hogy nagyon, mondta, hogy ő is, bár még csak három hete használja. Pár…

Tovább

Finnország 7. nap (január 4.)

Gyönyörű napkeltével búcsúzott tőlünk Kukkolaforsen, az utolsó szállásunknak helyet adó bájos svéd halászfalu. Néhányan tettünk még egy rövid fotósétát a -25 °C-ban, aztán elindultunk a luleai reptér felé, ahol a repülőgép késésének köszönhetően egy tengerparti napnyugtában is volt alkalmunk gyönyörködni (3 órával a napkelte után). Aztán felejthetetlen élményekkel telve immár egyedül autóztam tovább Skellefteå repterére,…

Tovább

Finnország 6. nap (január 3.)

Ha felmentünk a menedékházhoz, akkor le is kellett jönnünk – ehhez egy másik utat választottunk, mint odafelé. A táj a szürke végtelen árnyalatában pompázott, lenyűgöző élmény volt benne lenni. Este meglátogattuk a Mikulást, majd egy szaunázós-üstfürdőzős-beszélgetős-evős-ivós búcsúesttel zártuk utolsó teljes napunkat (immár a Svédországban, a finn határ mellett). A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és…

Tovább