futografus_logo_300x41

Egy fotós futó kalandjai


Ahogy kint, úgy bent, s ahogy fent, úgy lent. Egy futásban egy teljes életút: nehéz felkelni, elindulni, marasztal a meleg ágy, az álomvilág, egyszerre vonz a kíváncsiság az ismeretlenbe, és taszít a félelem az ismeretlentől (születés); olajozatlan mozgással indulok (csecsemőkör); bemelegedek, kezdem élvezni a mozgást, a felfedezést (gyerekkor); magával ragad a látvány, a hangulat, tobzódom bennük, erősnek érzem magam (ifjúkor); megszokom, benne vagyok, átélem, élvezem a futást (felnőttkor); kezdek fáradni, egyre kevésbé érdekel az út, sokkal inkább a cél a lényeg, várom, hogy révbe érjek (öregkor); végül feloldódom a fáradtságban (halál). Minden futásban újjászületek és meghalok.

Tudd meg, hogyan kezdődött Legyél az útitársam Nézd meg, mit láttam Ismerd meg a tervem

vagy

Böngéssz az archívumban Olvasd a futóblogom