Van, hogy egy percnyi videó többet mond ezer szónál, úgyhogy nem is szövegelek tovább – csak annyit írok még, hogy nekem bevált az Xpand (melyre a Kickstarteren találtam, és beszálltam a finanszírozásába még májusban)!
Tovább
Októbertől nem kötöm be a futócipőmet – mert Xpand cipőfűzőket használok
Miért utálom a Facebookot, és miért használom mégis (jövőre is)?
Októberben azt írtam, „2019-től semmit nem publikálok a Facebookon”. Ezt akkor teljesen komolyan gondoltam, sőt ez a gondolat kimondottan jó érzéssel töltött el. Ám azóta sok víz lefolyt a Dunán… De kezdjük az elején, hogy kerek legyen a történet! Miért is utálom a Facebookot? Az októberi eset nyilván csak az utolsó csepp volt a pohárban,…
Tovább
2018 halfotói #9 (látogatás az egykori Ikarus gyárban)
Ebben a sorozatban szokásomhoz híven azokat a fotóimat publikálom, melyek még nem szerepeltek itt a blogomom – vagyis nem futográfiák, és nem túrafotók (de Flickr és Instagram csatornámon már megjelentek). Épp egy hete a Kertvárosi Időutazó kalauzolásával látogatást tehettem a 16. kerületben, az egykori Ikarus gyárban; ahol Simon Páltól, aki 1964-től kezdődően a valaha gyártott…
Tovább
2018 halfotói #8
Ebben a sorozatban szokásomhoz híven azokat a fotóimat publikálom, melyek még nem szerepeltek itt a blogomom – vagyis nem futográfiák, és nem túrafotók (de Flickr és Instagram csatornámon már megjelentek). Az első két fotó Picurral nálunk, Pilisborosjenőn készült (szeptember és október elején); a harmadikat a Tévétoronyról Pécsett, az egykori vidámpark területén exponáltam; a többi fénykép…
Tovább
Ponyvaregény
Pulp Fiction (1994) IMDb | est.hu Nagyjából 20 éves lehettem, mikor először láttam egy baráti társaságban, és nem értettem, a többieknek miért tetszik annyira ez a szar. Quentin Tarantinot el is könyveltem magamban a kerülendő rendezők közé. Viszont közel 40 évesen a Django elszabadul már határozottan tetszett, és tavaly az Aljas nyolcasról valamint a Kill…
Tovább
#474 • 2018. 11. 03. • Pécs: Zsidó-hegy (Mecsek #20)
Foltokban még a zöld is lángol, de a tájat egyre több helyen „eszi meg” az ősz rozsdája… Valahol mindig jelen van, és most éppen itt, e helyen történik a „csoda”: a fánál, melynek törzsére pillantva meglátom az árnyékomat. Pontosabban magamat látom a fában. Egy pillanatra minden kristálytisztán egyértelmű: én vagyok a fa és az árnyék,…
Tovább
Az ember Isten kertjében él
Nem szokásom fotópályázatokon indulni (annyira szubjektív, hogy kinek, mikor, miért, mi tetszik…); viszont ez a pályázat már a címével megfogott – no és persze a számomra oly kedves Hamvas Béla nevével, kinek halála 50. évfordulója tiszteletére írták ki. Ma kaptam az értesítést, hogy a fenti képemet beválogatták a 28 kiállított alkotás közé (a fotó egyébként…
Tovább
2018. október
Októberi futográfiáim:
Tovább
#473 • 2018. 10. 28. • Esztergom: Kincses-hegy, Hegymeg, Vaskapu-erdő, Felsőkenderes
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Holdszerűség az emberben) – ezt hallgatom útközben az autóban. Húsz éves lehettem, mikor egy kedves szőke lánnyal beszélgetve megemlítettem neki, hogy én egy álomvilágban élek. Ő ezen akkor elcsodálkozott. Bennem pedig azóta csak erősödött az érzés: mintha az átlagosnál sokkal több szenzor állna rendelkezésemre, hogy fogjam a külvilág jeleit,…
Tovább
#472 • 2018. 10. 20. • Esztergom: Csurgó-berek, Kerek-berek, Szarvas-hegy
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Halál, halálnélküliség, halhatatlanság) – ezt hallgatom útközben az autóban. Szeretem a ködöt. Eltávolítja az ismeretlent. Közel kell menni, még, még közelebb, és aztán megjelenik valami egészen váratlan, amire nem is számítok. Rakódnak egymásra a rétegek; és a megismerés csodája, a felfedezés öröme még intenzívebb… Havi 200 km 200 hónapon…
Tovább