A külsőség nem valóság. A valóság az, ami bent van. Ezt pedig nem lehet elmondani. Pedig egyedül ez az igaz. Hamvas Béla: A háború nagysága és az ember kicsinysége
Tovább
A valóság
„Véletlen” találkozás
Tegnap lányommal elmentünk házat keresni Budakeszire, Nagyszénászugba. És egyszer csak ott termett a havas úton, az autónk mellett Miklós, mint egy jóságos manó. Aki a neki mutatott fotó alapján tudni vélte, hol van az a bizonyos eladó házikó, és készségesen elvezetett oda minket. Végül nem ahhoz a házhoz. De engem már nem is érdekelt a…
Tovább
#484 • 2019. 01. 05. • Pilismarót: Pál-rét, Kopaszok, Bitóci-patak, Bánóczi-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla naplójából való – egy mondat, ami szilveszter éjszakáján magányosan ágyba bújva a szemem elé került. 2019. első (olvasott) gondolata: A világot nem felfedezzük, hanem létrehozzuk. Az autóban a hangszórókat némán hagyom – úgyse tudnék figyelni a belőlük áramló hangokra. A démonaimmal küzdök, melyek egy hete mindenhova követnek. Egy közel 18 éve…
Tovább
2018. december
Decemberi futográfiáim:
Tovább
#483 • 2018. 12. 29. • Pilismarót: Közép-hegy – Esztergom: Sas-hegy, Hosszú-hegy, Vasarc, Őrhegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A hagyomány az ember és a transzcendens világ közt levő kapcsolat folytonosságának fenntartása; az ember isteni eredetének tudata, és az istenhasonlóságnak, mint az emberi sors egyetlen feladatának megőrzése. 2018-as futográfus évemet első esztergomi kalandom nyitotta, és most a 25. –…
Tovább
2018 halfotói #10
Ebben a sorozatban szokásomhoz híven azokat a fotóimat publikálom, melyek még nem szerepeltek itt a blogomom – vagyis nem futográfiák, és nem túrafotók (de Flickr és Instagram csatornámon már megjelentek). A tájképet november elején készítettem, az egykori Ikarus gyárban tett látogatásomról hazafelé jövet, Budapesten; a dobókockák pedig egy karácsonyi családi társasjátékunk kellékei voltak anyósomnál, Orosházán.
TovábbPetrik Adrien: A másik kert
Ezt a könyvet is feleségemnek vettem – névnapi ajándékként –, de (azt hiszem) még csak én olvastam el. Ezzel a kötettel együtt megrendeltem Petrik Adrienn harmadik (a most, és a korábban tárgyalttal azonos formátumú) könyvét is; de ezt már közös ajándékként tettem a karácsonyfa alá. Amit az Asszony és háza – avagy az én Toszkánám…
Tovább
#482 • 2018. 12. 26. • Szeged
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Goethe mondja, hogy a színek a fény szenvedései és tettei. Most már az ember érti, hogy a zene nem egyéb, mint a hang szenvedései és tettei. Idén két hétvégén nem futottam, helyette egyszer pénteken, egyszer pedig hétfőn ünnepeltem futócipőben…
Tovább2018-as „megmozdulásaim” egy percben
Kicsit sajnálom, hogy az ehhez hasonló összefoglalókkal szinte soha nem várják meg a tényleges év végét – de a Strava vizuálisan is olyan szépen összefoglalta az idei futásaim, bringázásaim, gyaloglásaim statisztikáját, hogy muszáj megosztanom: Frissítve – ez most már a tényleges teljes tavalyi évem összefoglalója:
Tovább
#481 • 2018. 12. 23. • Esztergom: Búbánatvölgy, Szamár-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Mi a mágia? Leereszkedni arra a helyre, ahol minden egy, s erről a helyről cselekedni. A mágus tűzzé válik, vízzé, levegővé, démonná, vihart támaszt, szép időt, vizet fakaszt a sivatagban, aranyat facsar a homokból. Már nem ember. Hatalom. Túllépett…
Tovább