#614 • 2021. 05. 01. • Tát: Táti-sziget – Esztergom: Nyáros-sziget (Cimbivel)

A fenséges nyitókép után – melyen a Duna vize lilás felhőfoszlányoknak, narancs horizontnak és frisszöld fakoronáknak tart tükröt egy csónakot ölelgetve – hosszú egyenest futva a zöldekkel szegélyezett, kékkel takart barna úton, azon gondolkodom, lehet-e ennél unalmasabb, és az unalomnak lehet-e valami magasztos, pozitív töltete? Arra a következtetésre jutok, hogy lehet, amennyiben ez egy tudatosan…

Tovább

#613 • 2021. 04. 24. • Tahitótfalu (Cimbivel)

Ez a legnagyszerűbb az egészben: soha nem tudom előre, mi vár ránk. Kifejezetten élénk a fantáziám, mégis váratlanul ért, hogy utolsó szentendrei-szigeti kalandozásunkon szarvast simogathatok. Meg szarvasmarhát. És szamarat is. De eleinte még „csak” a zöldek tavaszi tűztánca nyűgöz le a Nap keltefényeinek interpretálásában: a „Dunára hajló” fatörzsek mohabundája, az ágak rügyei és a vízparti…

Tovább

#612 • 2021. 04. 17. • Tahitótfalu (Cimbivel)

Kicsit unom már a hideget, és tizenhetedjére kicsit unalmassá lett a Szentendrei-sziget is (épp ideje, hogy egy hét múlva „a végére járjunk”). De soha semmi nem lehet annyira unalmas, hogy ne adhasson valami újat. Ma tengernyi nárciszt, tükörsima vizű mellékágat, misztikus hangulatú ártéri erdőt kaptunk meglepetésként. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)

Tovább

#611 • 2021. 04. 11. • Óbánya: Réka-vár, Köves-tető – Hosszúhetény (Mecsek #30 – Cimbivel)

Óbánya: pompás gyerekkori emlék – kíváncsi voltam, visszaköszön-e a múltból. Nem ér meglepetés, mindketten nagyon megváltoztunk: ő turistákat próbál magához csábítani; én pedig önmagamnak akarok elég lenni. Fenséges futó kaland volt ez is, bundás barátommal… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)

Tovább

#610 • 2021. 04. 04. • Tahitótfalu (Cimbivel)

A mindig más, de „valahol már megszokott” szántóföldek, Duna-part és fagyos szél „unalmát” egy kerekeken álló, graffitis házikó (talán egykor cirkuszi kocsi?) és környezete töri meg. Az ide kanyargó út mentén egy fára szegelt kis tábla szövege szerint „vendégek elől elzárt terület” következik; majd egy játékmackó fogad – két rozoga székből és deszkákból alkotott pad…

Tovább

#608 • 2021. 03. 21. • Tahitótfalu (Cimbivel)

A tegnapi napéjegyenlőség után ma 4:45-ös indulásunkkor -10 °C-ot mutat az autó hőmérője. De legalább a tudata melegít: csillagászatilag a mai az első teljes tavaszi nap! Még „illegalitásban” indulunk, a tökéletesen értelmetlen kijárási tilalom idején. Esztergomban ér az 5 óra, mostantól már biztonságban vagyunk, a koronavírus ilyenkor pihenni tér. Mi pedig Cimbivel pontosan napkeltekor, 5:44-kor…

Tovább

#607 • 2021. 03. 13. • Pócsmegyer (Cimbivel)

A futó kaland, melyben a futográfus és kutyája találkozik a terület fővadászával. Utóbbi megkéri előbbit, hogy kösse pórázra ebét. A futó kalandor őszintén bevallja, hogy nincs nála póráz, ennek okán lehetetlen a kérés teljesítése. Fővadász őszinteségre őszintén reagál, és nem rejti véka alá, hogy tisztában van felvetése értelmetlenségével (hisz neki is van kutyája) – maga…

Tovább

#606 • 2021. 03. 07. • Pócsmegyer: Surányi bányató, temető (Cimbivel)

Egy éve még kicsi esélye lett volna hasonló jelenetnek, mára szinte „mindennapos”: négylábú cimborámmal együtt nézzük a vágtázó szarvasokat. Csodálatos élmény ez is, de még csodálatosabb átélni az egymásra hangolódás folyamatát Cimbivel – aki pár nap múlva már két éves lesz. Tervezett utunk a temető mellett vitt volna el, de Cimbi besétál a nyitott kapun.…

Tovább