Van, amikor egy fotó szimplán megörökíti, amit a szemünkkel látunk. És van, amikor olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy a később visszanézett fotók mindegyike meglepetés. Lucával jót nevettünk rajtuk – jó szórakozást Neked is!
Tovább
Agyafúrt Cimbi
Eddig is tudtam, tapasztaltam, hogy Cimbi nagyon okos – de tegnap kimondottan lenyűgözött agyafúrtságával… Lányom és osztálytársa a boltba készültek menni. Nem akartak kutyát vinni magukkal, mert szerettek volna mindketten bemenni a boltba, ahova ugyebár Cimbi nem teheti be a lábát. Mikor elmentek a gyerekek, Cimbi már szaladt is a záródó kapu felé; de én…
Tovább
Dobogókői sétánk Cimbivel
Megígértem Cimbinek, hogy ezen a héten elviszem végre egy hosszabb sétára. Péntek reggel nézegetem a térképet, hogy merre menjünk, és addig-addig húzogatom, míg Dobogókő is „rákerül”. Hiszen lakik ott egy kedves jó barátom! Már írom is az SMS-t… Mikikém, spontán, wc-n ülve születő gondolat: mi lenne, ha elkirándulnánk hozzád Cimbivel most(anában)? …és a választ meg…
Tovább
Cimbivel az Ikea-ban
A Gyüttment Fesztivál óta tudom, hogy Cimbivel bárhova elmehetek – csupán azok a helyek kivételek, ahova nem szabad kutyát vinni. Egy szeptemberi Ikea-s vásárlásomon találkoztam az áruházban egy kutyás lánnyal, és csak ekkor tudatosodott bennem, hogy az Ikea nem tartozik a kivételek közé. Így hát legközelebb (múlt csütörtökön) magammal vittem az áruházba négylábú barátomat is.…
Tovább
Piliscsabai séták Cimbivel
Lucát minden második héten, amikor nálam lakik, hétköznap reggelenként autóval elviszem a piliscsabai vasútállomásra, ahol ő vonatra ül (ami elviszi egészen az iskoláig). Kitaláltam, hogy Cimbi is jöjjön velünk, én pedig miután elköszönünk Lucától, elmegyek vele sétálni. Természetesen pórázzal, mivel az állomáson sokan vannak, és néha még óriási vonatok is előfordulnak. Négylábú kisfiamat sokat dicsértem…
Tovább
#529 • 2019. 09. 20. • Pilisborosjenő, Cimbivel
Lucáért jöttünk Cimbivel, megbeszéltük, hogy amíg kétlábú lányom lovagol, négylábú fiammal kirándulunk. Pórázt nem hoztam, a Gyüttment Fesztivál óta tudom, hogy szükségtelen. Lehet, hogy eljön majd az idő, mikor mindez számomra teljesen megszokott lesz, de most még minden nap lenyűgöz, ahogy ezzel a kis szőrös teremtéssel egymásra hangolódunk. Előttem fut, és rendre hátranéz, jövök-e mögötte.…
Tovább
Gyüttment Fesztivál és „panelkutyaság” Cimbivel
Régóta szemeztem ezzel a fesztivállal, pár hónapja egy biokertész tanfolyamos csoporttársam „ajánlata” volt az utolsó csepp a pohárban – eldöntöttem: idén nem hagyom ki! Sokáig kérdés volt számomra, hogy Cimbit kire bízzam, míg én fesztiválozok; de Ates szomszédom jól „helyretett”, azt mondta: ott a kutya helye, ahol a gazdája. És még egy történetet is elmesélt:…
Tovább
#517 • 2019. 07. 23. • Kesztölc, Cimbivel
Ezúttal eleinte kevésbé vagyunk egymásra hangolódva, de a vége felé – most először – szabadon engedem. Jó nézni, ahogy villámgyorsan eltávolodik tőlem a mezőn, lobogó fülekkel, „összekócolódó lábakkal és farokkal”. És jó érezni, hogy bízhatok benne: mert mikor szólok neki, megáll és megvár. Okos Cimbi. Havi 200 km 200 hónapon át, 2013 áprilisától 2029 decemberéig.…
Tovább
#514 • 2019. 07. 16. • Kesztölc, Cimbivel
Nem fogok minden Cimbis futásomról beszámolót írni (az #511-es is kimaradt, pedig nagyszerű volt), de erről úgy érzem, muszáj szót ejtenem. Cimbi még nincs négy hónapos, másfél hónapja él velem, összesen egy tucatszor voltunk sétálni, ebből ez a mai a negyedik, ami intenzívebb, futásnak nevezhető mozgás volt. És nem találok rá szavakat, mennyire összehangolt páros…
Tovább
#513 • 2019. 07. 13. • Kesztölc, Cimbivel
Este negyed hét, vacsora előtt futunk még egyet Cimbivel az erdőben. És végre felmegyünk a hegygerincre – egy kb. 10 kilométeres kört tervezek. Útközben újabb parancsot tanítok: „bal oldal” – a tanítvány egész gyorsan tanul. Csodás élmény futni vele az erdőben! Egyre sötétebb lesz, az erdő misztikus ruhát ölt; utunk harmadánál az eső csöpögni, Cimbi…
Tovább