Recirquel újcirkusz társulat

Kedves feleségemtől karácsonyi ajándékként kapta családunk a belépőt a Müpa-ba a Recirquel Cirkusz az éjszakában című előadására. Őszintén szólva nem lelkesedtem előre a produkcióért, semmit nem tudtam róla, és nem is néztem utána, mire kaptunk jegyet – bíztam feleségem ízlésében, tudtam, hogy rossz nem lesz. Arra viszont nem számítottam, hogy ennyire magával ragad az előadás,…

Tovább

(…) persze, mindenki állandóan vár valamit… jól is van ez így… nem tudja, hogy amit vár, az megvan, mindig meg is volt, s azt nem is tudja elveszteni.

Hamvas Béla: Unicornis

Éppen arra gondoltam, mikor az imént a köpenyek úgy röpdöstek, hogy milyen különös, ha a szél élettelen tárgyakat mozgat – felelte Prokop gyorsan, mintegy mentegetődzve hallgatása miatt. – Olyan különös az, ha a különben élettelen dolgok egyszerre röpdösni kezdenek. Nem? – Egyszer egy üres téren elnéztem, mint kergetik egymást körben a nagy papírcafatok, mint üldözik egymást halálos ellenségként, én pedig egyáltalán nem éreztem a szelet, mert egy ház fedezékében álltam. Egy pillanatra úgy tűnt, lecsillapodtak, majd mintha őrült elkeseredés vett volna erőt rajtuk, esztelen haraggal hajszolódtak be egy szögletbe, hogy ismét szétszóródjanak, mintha az ördög bújt volna beléjük, míg végül eltűntek egy sarkon túl.

Egy vastag újság nem bírt velük menni. Ott maradt a kövezeten, és gyűlölködve csapkodott maga körül, mintha elakadt volna a lélegzete, és a levegő után kapkodnék.

Valami homályos gyanú támadt bennem. Hátha mi élőlények is ilyen papírrongyokhoz vagyunk hasonlók? Hátha bennünket is valami láthatatlan, megfoghatatlan „szél” dobál ide-oda, és irányítja cselekvéseinket, mi pedig együgyűségünkben azt hisszük, hogy megvan a magunk szabad akarata?

Gustav Meyrink: Gólem – forrás: atyafipeca.wordpress.com

Ami nincs bennem, az nem hat rám.

Toni Erdmann

Toni Erdmann (2016) hivatalos honlap | IMDb | est.hu A vígjátékot, mint műfaji meghatározást olvasva, valami egész másra számítottam, de csak pozitívan csalódtam, mert többet kaptam – és néha még röhögtem is a kitűnő színészek játékán (bár itt „nem ez volt a lényeg”).

Tovább

Microsculpture

phoo.hu: Aki október végéig Londonban jár, a Természettudományi múzeumban megtekintheti Levon Biss lélegzetelállítóan nagyfelbontású rovarfotó kiállítását. Ez elsőre nem hangzik túl érdekesnek, de, ha megnézed a fenti videót, mely nem csak a képeket mutatja be, hanem azt a technikát, ahogyan ezek a kb. 10mm-es méretarányú rovarok 3 méteres fotókká lettek nagyítva, döbbenetes részleteket tárulnak a…

Tovább

Madárszabadító, felhő, szél

Madárszabadító, felhő, szél (2006) IMDb | est.hu A film cselekménye néhány mondatban elmesélhető (egy madarakat mentő, szent bolondszerű figura és egy szerelméhez igyekvő fiatal fiú vándorol valahol Oroszországban, valamikor régen), de az egyszerű, tiszta, világos történet mögött – éppen egyszerűsége, tisztasága és világossága miatt – sokkal több van. Nagyon költői, és nemcsak azért, mert egy…

Tovább

Persze, ahol az ilyen ember megjelenik, azonnal kész a skandalum. A világnak a lét paradox voltáról sejtelme sincs. Mindössze kényes pontokon olyasvalamit érez, mintha valami nem lenne egészen rendben. Azt hiszi például, hogy az az erős, ami sok, vagyis nem tudja, hogy minél több van valamiből, annál gyengébb. A világ azt hiszi, ha valamit sokan mondanak, az igaz. Például, ha mindenki őrült, azt hiszi, hogy aki józan, olyan bolond, hogy meg kell verni. (…)

A peloponnesosi háború kitörésekor Athénban nagy készülődés indult meg. Az emberek ide ügettek, oda loholtak, cipeltek, rejtegettek, fegyverkeztek, hurcolkodtak, búcsúztak, kiabáltak. Diogenész, az öreg Arlequin ezt látva, hordóját a főutcán elkezdte gurigázni. Tíz lépés oda, tíz lépés vissza. Rendkívüli buzgalommal és sürgősen. Mit csinálsz bolond? kérdezték. Látom, felelte Arlequin, hogy mindenki szorgalmasan készülődik, én se akarok lemaradni.

A létezés logikája paradox. Amikor Isten az embert megteremtette, maga is elcsodálkozott. Azt mondta: úgy alkottam, hogy testében is szellemi legyen s íme testivé lett szellemében is (Bossuet). A létezés önmagának egyszerre alanya és tárgya. Ezért paradox. Az a mozzanat, amellyel az ember önmaga személyét önmaga tárgyává teheti, a nyelv. Ezért paradox a nyelv. Ezért paradox az én. Én magam nevében vagyok, de nem magamért. Helyettesíthetetlen vagyok és pótolhatatlan. Bárki bármit megtehet helyettem, de senki sem létezhet helyettem és az én nevemben nem mondhatja, hogy én vagyok. De ha magamat önmagamnak tartom meg, magamat elvesztem és létem is elvész. S ha önmagamat eleresztem, megnyerem és létem gazdagsággal telik meg.

Hamvas Béla: Titkos jegyzőkönyv