4:05: még a pele előtt ébredek – a vécén ülve hallom motoszkálását a tetőn, akárcsak egy hete… Az epöli nyitójelenetben két nyúl ül a learatott szántóföldön mozdulatlanul – a közönség egyik fele, vagyis négylábú cimborám feszülten figyel, mintha drámát nézne; ellenben a másik fele, azaz jómagam komédiát látva mosolyog. A táj-színházban szerencsére „légkondicionáló” is van:…
Tovább
Folytatjuk Sárisáp és Epöl dimbes-dombos, szántós-erdős, napsütötte-kedves tájainak felfedezését… de nem igazán vagyok jelen. Az őzek láttán az jut eszembe, mennyire lenyűgöző, hogy ebben a nyári szárazságban éppoly életerős(nek látszanak), mint a legkeményebb fagyban – engem pedig már két kormányzati bejelentés „megbetegít”. Az egyik szerint számomra megszűnik a KATA, mint vállalkozási forma, és ezzel vállalkozásom…
Tovább
Hangulatos tisztásokkal díszített erdőfoltokkal szaggatott búzatáblákat és bennük ugráló őzeket fúj felénk a sejtelmes szél… Egy autót is felénk sodor, a benne ülő ismerős arc viccelődve kérdezi: – Megint nem bírja a kutya?– Bírja ő, csak udvariasan lefekszik az út szélére, hogy el tudj menni mellette – felelem a két héttel ezelőtt megismert embernek, aki…
Tovább
HALASIZSOLT 