az eredeti fotó forrása: keptar.organic.hu/zeneunnepe
Tegnap voltam először a Fővárosi Nagycirkuszban, de ha húsz évvel korábban jártam volna ott, valószínűleg pontosan ugyan ezt látom, és szagolom. A büdös, és a hangosítás valamint a fények tökéletlenségei ellenére nagyszerű élményben volt részem. Szakadt a citerahúr és rojtozódott a hegedűvonó Lajkó keze nyomán, aki úgy kezelte a hangszereit, mint ha saját testének részei volnának.
Marko Markovics bebizonyította, hogy méltó utódja lesz az apjának; aztán Lajkó is újra a színpadra lépett. Ez volt számomra a csúcs, mikor Lajkó Félix Boban Markovics zenekarával együtt citerázott. Végül ismét hegedült – úgy ahogy csak ő tud…
HALASIZSOLT 
Hozzászólás