Parasztopera

Most nézem, hogy ez az első színházról szóló bejegyzésem. Pedig többször voltunk színházban az elmúlt évben is, és nem is voltak azok rossz darabok. De a jelek szerint nem éreztem vágyat a megemlítésükre.

(a kép forrása: www.pbest.hu)

Tény, hogy a tegnapi élményem egyetlen eddigi színházi élményemhez sem hasonlítható. Ilyen picike színházban, mint amilyen a Szkéné, még nem voltam, és a Parasztoperához hasonló darabot sem láttam még. Nem kell megijedni (már ha valakinek ez félelmetes), nem opera ez valójában – legalábbis nem olyan, amilyenre e szó hallatán gondolnál. És nem is olyan, mint amilyennek elképzelnéd, ha elmesélem – ha még nem láttad. „Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” – ahogyan az író-rendező-főszereplő Pintér Béla, Társulatának vezetője ajánlja darabját. Korom fekete humor, elsőrangú tálalásban, zseniális karakterekkel, lenyűgöző dallamokkal.

Soma, aki invitált minket az előadásra, azt mondta, ő Pintér Béla rajongó. Lehet, hogy én is az leszek. Decemberben az „Anyám orra” című darabot nézzük meg. (Anyám orra: december 12., 13., 14.; Parasztopera: december 16., 17.)