A szegényes színpadkép és hangzás ellenére tegnap este a darab végén arról beszélgettünk, hogy ezt meg kellene nézni még egyszer. Mert a színészek (és zenészek) játéka és a darab humora minden hiányosságért kárpótolt. Nagyon jól szórakoztunk.
A rendhagyó Shakespeare darab bemutatója 2005 nyarán volt, a Keszthelyi Nyári Játékok keretében; 2005 őszétől van műsoron a Vidám Színpadon.
(a kép forrása: www.vidamszinpad.hu)
A Vidám Színpadon is szerepeltek, méghozzá ismert Shakespeare-klasszikusban, a Vízkeresztben. Ez milyen feldolgozás, vagy értelmezés, hisz a Quimby-zene is nyilván változtat a darab eredeti alapkoncepcióján.
Kiss Tibor: Nem tudom, Puskás Tamás rendező szerint igazából egykoron ilyen lehetett, ez áll a legközelebb az eredeti Shakespeare darabhoz. Akkoriban hasonlóan születtek az ilyen művek: ismert helyi londoni arcok muzsikáltak a produkciókban, örültek egymásnak, és ilyen laza volt az egész. De ez azért egy kőszínházas produkció, nem egy iszonyatosan elszállt valami, tehát valamennyire befogadható, mondhatni azt is, hogy kommercionális, szórakoztató akar lenni. Nevettetni akar, és egy kicsit elgondolkodtatni, olyan mint egy szappanopera, ami picit shakespeare-i módiban van. Röhögünk, játszunk, néha elkomolyodunk benne, jó együttlét ez, vagy inkább azt mondanám, hogy hasznos. Sok hidat ver a színészek, zenészek, s a közönség több korosztálya között is. Azt hiszem, ettől szerethető. Az új lemezről (a link tőlem – hal) hat-hét szám – ha nem is teljesen az azon hallható formában – szerepel a darabban. Tulajdonképpen együtt készült a lemez meg a színház. Elsőre ezért nem is akartam elvállalni, de aztán végül mégis azzal a feltétellel vállaltam, hogy valahogy így együtt fognak ezek megszületni, és ki tudja, hogy aztán milyen formában, hogyan lesz pakolva
(forrás: www.terasz.hu)
HALASIZSOLT 
Hozzászólás