InDesign CS3 tippek #3

Ezúttal két – talán kevésbé ismert – eszközt ajánlok a figyelemtekbe a Tools palettáról.

Position tool

A Direct Selection Tool alatt bújik meg, és segítségével összegruppolt csoportok egyes elemeit méretezheted illetve helyezheted át – anélkül, hogy a csoportot szét kellene bontanod. Gyorsbillentyű: Shift+A

Gradient Feather Tool

A CS3-as verzió egyik újdonsága, mellyel átlátszóba moshatsz át bármit: képeket, szövegeket, vektoros alakzatokat. Sőt: akár egyidejűleg alkalmazhatod a képet tartalmazó dobozra és a benne levő képre; illetve egy csoport egyes elemeire és a teljes csoportra (vagy csoportok csoportjára, vagy csoportok csoportjának csoportjára, vagy…). Gyorsbillentyű: Shift+A

folytatás »

2007. augusztus 10.

InDesign, Szakma

Feliratkozás

Email értesítés az új bejegyzésekről:

200×200 km könyv

2013 tavaszától kezdődően több mint 8 éven át futottam és közben fotóztam. Ez volt a 200×200 km projektem első fele, melyből könyvet készítettem, amit letölthetsz PDF formátumban… További részletek →

2 hozzászólás a(z) “InDesign CS3 tippek #3” bejegyzéshez

Dexter68

2007. augusztus 11.

…és ki meri kipróbálni, hogy le lehet-e világítani? Bíztam az Adobe-ban, hogy az majd atombiztosan nyomja a fícsöröket, de volt néhány csalódásom.

Válasz
hal

2007. augusztus 11.

Megkérdeztem egy kedves és szakértő (digitális nyomdát üzemeltető) ismerősöm:

Nem ismerem a CS3 (új) funkcióit, de a szívások hátterében persze kompatibilitási gondok állnak.
Én pl. egy 1,5 millió példányban kinyomott munkán tanultam meg, hogy mit is jelent a gyakorlatban, hogy a Scitex RIP szoftverek szétbontják a postscriptet vektoros (linework=LW) és bitmap (continius tone=CT) elemekre. Ha például egy szövegre “feláras” drop shadow vetül, akkor a szöveg “tiszta” részét nagy felbontásban, vektorosan számolja ki (tehát szép éles lesz), míg az árnyékolt felét pedig bitmap-ként és (a RIPben megadott, általában jóval alacsonyabb) rosszabb felbontással. Így ugyanannak a szónak bal fele máshogy néz ki, mint a jobb oldala.
Szóval 100%-os tippem nem lesz, mert – ha hiszed, ha nem – még az Adobe saját háza táján belül is eltérő fejlettségi szinten vannak a postscript interpreterek (ejtsd: értelmező szoftver, tulajdonképpen RIP ejtsd raszterkép kiszámító egység).
Volt már kisérlet arra, hogy legyenek bombabiztos utasításkészletű PDF állományok, melyek csak olyan parancsokkal írják le a dokumentumokat, ami minden RIP számára értelmezhetők (nyilván azért nem 10 éves RIP szoftverekre gondoltak, hanem LEVEL3-ra stb.). Ez lett a PDF-X. (Hogy megvígasztaljalak, egyrészt azért ezzel is adódhatnak gondok, másfelől meg nem igazán tartja be senki.) A megoldás persze egyszerű, legalább 2540 dpi-vel raszterizálni kell Photoshopban az oldalalakat. Ha nem szúrod el a színprofil beállítással, akkor tényleg azt láthatod amit kapsz, és a vektor is éles marad. Nekünk meg – akik napi kapcsolatban vagyunk az UFOkkal – tényleg nem okozhat problémát, hogy néhány Terrabytettal több adatot kell mozgatni.

Válasz