Tegnap megjelent ifjúkorom egyik nagy kedvence, a Pink Floyd 15. és egyúttal utolsó stúdióalbuma. A bő egy órányi instrumentális zenefolyam gyökerei a legutóbbi, 20 évvel ezelőtt megjelent The Division Bell lemezhez nyúlnak vissza: az ekkor felskiccelt dalokat öntötte végleges formába David Gilmour és Nick Mason. Nem ez lesz a kedvenc fejezetem a Pink Floyd történetéből, de szerintem méltó lezárása a zenekar közel fél évszázados pályafutásának. Az egyetlen dal, amiben Gilmour énekel is:

Hozzászólás