Címke: Aigle Fleshside MTD bakancs


  • 200×200 km projekt • 2025. 11. 23. • Kesztölc – Esztergom Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 11. 23. • Kesztölc – Esztergom Cimbivel

    Havas táj – gyerekként micsoda öröm volt! Persze most is csodálom, de azt az önfeledt boldogságot, amit akkor, már nem élem át. „Végre péntek” – olvasom a Facebookon, és felteszem a kérdést: ugyan miért? Csak nem azért, mert önsorsrontó idióták vagyunk? És itt kapkodja előttem hótiszta mezítlábait tanítómesterem, kinek ha hó, ha sár, egyformán jó.

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 02. 22. • Tardos – Süttő: Tűzköves-hegy Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 02. 22. • Tardos – Süttő: Tűzköves-hegy Cimbivel

    Rendhagyó módon tucatnyi láb tapossa tegnap tervezett útvonalam, és a lábakhoz tartozó nyolc fül, valamint négy száj emberre nőtt fele többnyire egymás rezgéseit adja-veszi, ezzel elterelve a fény-képekről a figyelmem; de a Tűzköves-hegy észak-keleti oldalának szürreális sziklafalai sikeresen riadóztatják retináimon keresztül agyam „fényérzékeny rétegeit”. Avagy csak itthon, a fotóimat válogatva tudatosul bennem igazán, mennyire gyönyörű

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 02. 15. • Bajna – Nagysáp – Nyergesújfalu Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 02. 15. • Bajna – Nagysáp – Nyergesújfalu Cimbivel

    Boldogan élnék egy olyan harmonikus kapcsolatban, mint amilyenben az égbolt cimbikékje (lányommal így neveztük el ezt a kék árnyalatot Cimbi első nyakörvének színe alapján) az erdő óaranyával egyesül. Fotók és útvonal (Strava)

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 02. 08. • Nyergesújfalu Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 02. 08. • Nyergesújfalu Cimbivel

    Autóval jártunk már erre, de ennek nincs a hőtérképemen nyoma, most pedig mint pók a hálóját, szépen összekötögetjük a korábbi sétáink alkalmával itt maradt „hőháló” végeket. Hopp, itt egy múltbéli emlék, bemutatom neked a jelent. Mikor először találkoztunk veled, sok mindenről nem tudtam még az akkori jövőből, de e gondolat végére érve már a kezdete

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 02. 01. • Nyergesújfalu (Pusztamarót) – Süttő Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 02. 01. • Nyergesújfalu (Pusztamarót) – Süttő Cimbivel

    Ezúttal 132 fénykép, ezek is mind megvoltak már korábban. Persze pont így soha, de most inkább ezt a másnap reggeli pillanatot szeretném szavakkal „megörökíteni”. A fotós hasonlatnál maradva: megtörtént az érzékenyítés – ezúttal szőlőpálinkával. Cimbi mintha már tudná, hogy hetente egyszer – mikor apa alkoholszagúan a számítógép előtt ülve töpreng – később megyünk sétálni. Nyugodtan

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 01. 25. • Tardos: Bagoly-hegy – Neszmély Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 01. 25. • Tardos: Bagoly-hegy – Neszmély Cimbivel

    Képzeld el, hogy van egy barátod, aki bármikor bármire kapható, és mindig mindent elfogad. Nehéz elképzelni ilyen embert, de az előttem bandukoló bundás barátomra tökéletesen illik a „személyleírás”. A környezet nem igazán fotogén… szemlélődésem közben kövér ködcseppek koppannak kabátomon. Nem erőltetem a fotózást, hiszen konzerváltam már sok hasonló hangulatot. Jólesőn elégszem meg a láthatatlannal: a

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 01. 18. • Tardos: Szél-hegy Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 01. 18. • Tardos: Szél-hegy Cimbivel

    Tavaly december 27-én megbetegített valami vírus, emiatt 2025 első két hetében egyáltalán nem éreztem illatokat. Azóta is csak ritkán, főleg közelről, de keserűségemre az ételek vagy Cimbi bundájának finom illatát alig. Ennek kapcsán gondolkodom el azon, hogy vajon mennyi minden van még körülöttem, amiről fogalmam sincs. Most ideiglenesen egyik érzékemtől „megszabadultam”, de vajon mennyi mindent

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 01. 11. • Tata: Öreg-tó Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 01. 11. • Tata: Öreg-tó Cimbivel

    258 fotóval és egy videóval lett „nehezebb” a telefonom szombati kalandunkon. Másnap a kandallóban lobogó, hátamat melegítő tűz, és a mellette babzsákban heverő Cimbi figyelmének sugarában a fényképeket lapozgatva szóképeken gondolkodom. Egyrészt szinte megismételhetném az múlt hetieket, másrészt hozzátehetném a kálváriát, a kápolnát, a Fellner Jakab-kilátó érdekes történetét, a csigalépcsős Lovas-sziklát, a romokat, a tótükörben

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2025. 01. 04. • Tata: Öreg-tó Cimbivel

    200×200 km projekt • 2025. 01. 04. • Tata: Öreg-tó Cimbivel

    Találkozások, kapcsolódások: a napkelte bíbornarancskék színeit tükröző Öreg-tóval, a lecsapolt vízmaradékában fürdőző madarakkal, a partján álló, kétszázharmincnál is több éves platánnal, a Tatai várral, kutyásokkal, kutyákkal, őzekkel, nádassal, erdővel, borostyánnal, vadregénnyel, Orsival, és végül egy számomra covid-íztelen, kellemesen krémes Puritán kávéval. Fotók és útvonal (Strava)

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2024. 12. 28. • Tarján: Tornyópuszta – Bicske Cimbivel

    200×200 km projekt • 2024. 12. 28. • Tarján: Tornyópuszta – Bicske Cimbivel

    Rozsdás teherautóroncs a fagyos napkelte aranyporos fényében. Cimbi (kérésemre) szénabálára ugrik; később (kéretlenül) havat harap. Vadregényes, patakparti erdő fái kanyarognak a fény felé. Mókus ugrik földről fára; szarvas szalad szántóföld szélén. Vajon mindez „csupán” kéretlen ajándék, vagy megfejtendő szimbólum, miként minden más is? Kilenc év után először, aztán idén már másodszor vagyok beteg. Vajon miért?

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2024. 12. 14. • Tarján Cimbivel

    200×200 km projekt • 2024. 12. 14. • Tarján Cimbivel

    Hmm. Én 104 éves leszek úrfi, s én tudom, hogy nem történik semmi. Az ember megszületik, éldegél, és ha letelik az életje meghal. Közben csak a’ van, hogy hol a nap süt, hol az eső esik. Egyszer kicsit jobb, másszor kicsit rosszabb. Ami egyéb van, azt csak bolond emberek találták ki. Az élet amit az

    Tovább →


  • 200×200 km projekt • 2024. 12. 07. • Tarján: Tornyópuszta Cimbivel

    200×200 km projekt • 2024. 12. 07. • Tarján: Tornyópuszta Cimbivel

    Tornyópuszta ködbe burkolt, „twinpeakses” melankóliájába és némi hólatyakos sárba merülve megállapítom magamban, hogy jobb dolgom nem is lehetne: a bakancsom kényelmes, a hőmérséklet öltözékemhez illően komfortos, szél nem fúj, eső nem hull, bundás barátom pedig elsőrangú túratárs – mint mindig. Nyáj legel a távolban, mobilom ötszörös zoomja és szemüvegem egyetlen dioptriája a ködön át nem

    Tovább →