Képek felbontása és mérete

Biztos sokaknak egyértelmű a dolog, de szakmabeliekkel is találkoztam már, akiknek nem volt az. Gondoltam, megér egy külön bejegyzést a felbontás és méret témaköre.

Mit jelent a dpi?

Először is tisztázzuk, mit jelent a felbontás mifelénk legelterjedtebb mértékegysége, a dpi: dots per inch, vagyis pont per hüvelyk. Tehát ahány dpi felbontású a kép, annyi pont található egy hüvelykjén (vagyis 2,54 cm-en).

A nyomdai minőségű kép felbontása

A nyomdai minőség legtöbbször 300 dpi-t jelent (extrém esetben ennél több is lehet), de egy B1-es (70×100 cm-es) anyagnál már elég a 150 dpi, az óriásplakátokat pedig tizedére kicsinyített, 300 dpi-s, vagyis eredeti méretben 30 dpi-nek megfelelő felbontású kép alapján szokták elkészíteni. Általánosítva: minél nagyobb méretű egy kép, annál messzebbről nyújt élvezhető élményt, és minél messzebbről nézünk egy képet, annál kevésbé kell jó felbontásúnak lennie az élvezhetőséghez. (Ha nem hiszed, nézz csak meg egy óriásplakátot közvetlen közelről.)

A monitor felbontása

A monitor felbontása az átlagfelhasználók körében általában 70-100 dpi körüli (egy 17 hüvelykes monitoré 1024×768 pixeles megjelenítéssel 78 dpi). Te is könnyen kiszámolhatod, hány dpi-s a monitorod, ha van egy mérőszalagod, és ismered a monitorod képernyőfelbontását pixelben. Az én megjelenítőm például 37,5 cm széles, és ezen 1280 pixel (pont) helyezkedik el (a teljes felületén 1280×1024). Tehát a felbontása 1280 / 37,5 = 34,13 pont per centiméter, vagyis 34,13 x 2,54 = 86,7 pont per hüvelyk, kerekítve 87 dpi.

A monitorra és a nyomtatásra szánt képek méretének összefüggése

Látható, hogy egy átlagos monitor felbontása körülbelül a negyede az általános nyomdai minőségnek. Vagyis ha nyomtatásban szeretnénk viszontlátni a monitoron megjelenő képünket, akkor az durván negyedakkora (egy 100 dpi-s monitor esetén harmadakkora) méretben lesz jó minőségű, mint amekkora a monitoron.

A felbontás és a méret összefüggése

Egy nyomdai minőségű, 300 dpi-s kép esetén tehát miliméterenként 11,81 ponttal találkozunk (300/25,4). Ezt a gyors számolás érdekében kerekítsük 10-re, így kapásból megmondhatjuk például egy 800×600 pixelből (pontból) álló képről, hogy az kinyomtatva kb. 8×6 cm-es méretben lesz jó minőségű. Óriásplakáton ugyan ez a kép akár 80×60 cm-ben is megfelelő, hiszen ott csak 30 dpi az elvárás. És itt érkeztünk el a lényeghez: ugyan az a 800×600 pixeles kép 300 dpi felbontásban pontosan 6,77×5,08 cm-es (az imént a kerekítés miatt 8×6 cm-nek számoltuk), ám 30 dpi felbontásban már 67,7×50,8 cm-es, hiszen itt egy hüvelyken (2,54 cm-en) csak 30 pont van. Ettől még a képünk ugyan abból a 800×600 pontból áll, azáltal lett nagyobb, hogy a felbontását csökkentettük. A felbontás és a méret között tehát fordított arányosság van: ha egy kép felbontását tízszeresére növeljük, akkor ezáltal a mérete tizedére csökken; vagy ha a méretét növeljük tízszeresére, akkor a felbontása csökken tizedére.

Oké, 800×600 pixel, na de milyen felbontású?

Konkrétan a fenti, egy weblapra kerülő kép kapcsán elhangzó kérdőmondat ihletett e bejegyzés megírására. Ebben az esetben ez a kérdés teljesen felesleges. Hiszen lehet ez a kép akár 1000 dpi felbontású (ekkor a kinyomtatott mérete 2×1,5 cm), vagy 100 dpi-s (ekkor nyomtatva 20×15 cm-es), ettől még a monitoron mindkét esetben 800×600 pixelnyi helyet foglal el. Vagyis egy 78 dpi felbontású monitoron hozzávetőleg 26×19,5 cm-es méretben láthatjuk.

Mindez a Photoshopban

Ha még ezek után sem egyértelmű, akkor érdemes próbálgatni a Photoshopban az Image > Image Size menüpontot.

Ha legalul a Resample Image mellől kivesszük a pipát, és a Document Size mezőben a kép méretét (Width, Height), vagy felbontását (Resolution) megváltoztatjuk, tanúi lehetünk a már említett fordított arányosságnak. Ekkor a kép valódi mérete nem változik (ahogy ezt a felső, inaktív Pixel Dimensions mezőben is láthatjuk), ehhez be kellene jelölni a Resample Image melletti jelölőnégyzetet. De nem is részletezem tovább, sokkal tanulságosabb a gyakorlatban kísérletezgetni.