kepek_felbontasa1

Biztos sokaknak egyértelmű a dolog, de szakmabeliekkel is találkoztam már, akiknek nem volt az. Gondoltam, megér egy külön bejegyzést a felbontás és méret témaköre.

Mit jelent a dpi?

Először is tisztázzuk, mit jelent a felbontás mifelénk legelterjedtebb mértékegysége, a dpi: dots per inch, vagyis pont per hüvelyk. Tehát ahány dpi felbontású a kép, annyi pont található egy hüvelykjén (vagyis 2,54 cm-en).

A nyomdai minőségű kép felbontása

A nyomdai minőség legtöbbször 300 dpi-t jelent (extrém esetben ennél több is lehet), de egy B1-es (70×100 cm-es) anyagnál már elég a 150 dpi, az óriásplakátokat pedig tizedére kicsinyített, 300 dpi-s, vagyis eredeti méretben 30 dpi-nek megfelelő felbontású kép alapján szokták elkészíteni. Általánosítva: minél nagyobb méretű egy kép, annál messzebbről nyújt élvezhető élményt, és minél messzebbről nézünk egy képet, annál kevésbé kell jó felbontásúnak lennie az élvezhetőséghez. (Ha nem hiszed, nézz csak meg egy óriásplakátot közvetlen közelről.)

A monitor felbontása

A monitor felbontása az átlagfelhasználók körében általában 70-100 dpi körüli (egy 17 hüvelykes monitoré 1024×768 pixeles megjelenítéssel 78 dpi). Te is könnyen kiszámolhatod, hány dpi-s a monitorod, ha van egy mérőszalagod, és ismered a monitorod képernyőfelbontását pixelben. Az én megjelenítőm például 37,5 cm széles, és ezen 1280 pixel (pont) helyezkedik el (a teljes felületén 1280×1024). Tehát a felbontása 1280 / 37,5 = 34,13 pont per centiméter, vagyis 34,13 x 2,54 = 86,7 pont per hüvelyk, kerekítve 87 dpi.

A monitorra és a nyomtatásra szánt képek méretének összefüggése

Látható, hogy egy átlagos monitor felbontása körülbelül a negyede az általános nyomdai minőségnek. Vagyis ha nyomtatásban szeretnénk viszontlátni a monitoron megjelenő képünket, akkor az durván negyedakkora (egy 100 dpi-s monitor esetén harmadakkora) méretben lesz jó minőségű, mint amekkora a monitoron.

A felbontás és a méret összefüggése

Egy nyomdai minőségű, 300 dpi-s kép esetén tehát miliméterenként 11,81 ponttal találkozunk (300/25,4). Ezt a gyors számolás érdekében kerekítsük 10-re, így kapásból megmondhatjuk például egy 800×600 pixelből (pontból) álló képről, hogy az kinyomtatva kb. 8×6 cm-es méretben lesz jó minőségű. Óriásplakáton ugyan ez a kép akár 80×60 cm-ben is megfelelő, hiszen ott csak 30 dpi az elvárás. És itt érkeztünk el a lényeghez: ugyan az a 800×600 pixeles kép 300 dpi felbontásban pontosan 6,77×5,08 cm-es (az imént a kerekítés miatt 8×6 cm-nek számoltuk), ám 30 dpi felbontásban már 67,7×50,8 cm-es, hiszen itt egy hüvelyken (2,54 cm-en) csak 30 pont van. Ettől még a képünk ugyan abból a 800×600 pontból áll, azáltal lett nagyobb, hogy a felbontását csökkentettük. A felbontás és a méret között tehát fordított arányosság van: ha egy kép felbontását tízszeresére növeljük, akkor ezáltal a mérete tizedére csökken; vagy ha a méretét növeljük tízszeresére, akkor a felbontása csökken tizedére.

Oké, 800×600 pixel, na de milyen felbontású?

Konkrétan a fenti, egy weblapra kerülő kép kapcsán elhangzó kérdőmondat ihletett e bejegyzés megírására. Ebben az esetben ez a kérdés teljesen felesleges. Hiszen lehet ez a kép akár 1000 dpi felbontású (ekkor a kinyomtatott mérete 2×1,5 cm), vagy 100 dpi-s (ekkor nyomtatva 20×15 cm-es), ettől még a monitoron mindkét esetben 800×600 pixelnyi helyet foglal el. Vagyis egy 78 dpi felbontású monitoron hozzávetőleg 26×19,5 cm-es méretben láthatjuk.

Mindez a Photoshopban

Ha még ezek után sem egyértelmű, akkor érdemes próbálgatni a Photoshopban az Image > Image Size menüpontot.

Image Size a Photoshopban

Ha legalul a Resample Image mellől kivesszük a pipát, és a Document Size mezőben a kép méretét (Width, Height), vagy felbontását (Resolution) megváltoztatjuk, tanúi lehetünk a már említett fordított arányosságnak. Ekkor a kép valódi mérete nem változik (ahogy ezt a felső, inaktív Pixel Dimensions mezőben is láthatjuk), ehhez be kellene jelölni a Resample Image melletti jelölőnégyzetet. De nem is részletezem tovább, sokkal tanulságosabb a gyakorlatban kísérletezgetni.

22 hozzászólás ehhez: „Képek felbontása és mérete

  1. Esküszöm kinyomtatom ezt a post-ot és minden megrendelőnek a kezébe nyomom a szerződése mellé mielött átadná a képeket amiket ő szeretne a melóba. Biztos én vagyoka hibás, hoyg eddig sosem értettem meg magam velük. Köszönöm, köszönöm. ;)

  2. Hasznos a leírás, sok minden tisztább lett ezáltal.
    Annyi kérdésem lenne, hogy ha a 6Mpixeles képeimet fotólaborba adom, akkor előtte hogy optimalizáljam a képeket az előhívásra? Mert ha úgy egy az egyben beadom a 6Mpixeleset 10×15-ös előhívásra, akkor kissé lágyak lesznek a képek.
    Az lenne a jó megoldás, ha lecsökkenteném le az adott -pl. 10×15-ös méretre 300 dpi mellett, és utána élesítenék?

  3. [re=5663]Dexter68[/re]: Köszi, hogy válaszoltatok. Azért kérdeztem ezeket, mert olvastam hogy a kimeneti folyamatok (legyen az nyomtatás vagy kisebb méretű webes megjelenítés) mindig bizonyos mértékű lágyulást okoz, amit ellensúlyozandóan utána kicsit élesíteni kell. Én is tapasztalom ezt, ha teljes méretűként adom be a képet.
    Tehát akkor egy 10×15-ös papírmérethez felesleges a labora a 6Mpixelt beadni, mert ennél a méretnél a 300 dpi-s felbontás csak 1205×1795 képpontot tud megjeleníteni. Érdemes erre leméretezni, és ha kell kcsit ráélesíteni. Ezeket így jól gondolom?

  4. Szerintem jól gondolod, de ha tutira akarsz menni, kérdezd meg a labort, hogy pixelre pontosan mekkorában dolgozzák fel a képeket, mert ha csak egy mm-rel is átméretezik már rosszabb lesz a végeredmény.

  5. Sziasztok!
    Ahogy látom elég rég nem járt itt senki, de hátha mégis. Nagyon jó az írás, végre egy érthető és valóságnak megfelelő cikk. Pár kérdésem lenne, azért: folyamatosan dpi-t írsz, de az nem ppi inkább? Vagy mi a különbség a kettő között igazából?
    A másik kérdésem, hogy amit képernyőfelbontásnak szoktak nevezni (800×600, 1024×768, 1280×800) azok nem is felbontások, hanem hogy egy adott képernyőméretre mennyi pixelt tesz. Tehát pl egy átlag laptop esetében, ami olyan 14,7″ széles, 800pixelt úgy jelenít meg, hogy egy inch-re tesz 54 pixelt, 1280 esetében pedig 87 pixelt. Tehát azért néz ki hülyébben mert kevesebb pixel jut egy inch-re, akkor miért nem tehetnék rá pl 2000pixelt mivel több jut egy inch-re ergo részlet gazdagabb lenne.

  6. A dpi (dots per inch) és a ppi (pixels per inch) lényegét tekintve ugyan az, ezért is fordulhatott elő, hogy én is tévesen használom a bejegyzésben. :) Lényegében csak annyi a különbség, hogy előbbi nyomatok (nyomtatók), utóbbit pedig pixeles képek (monitorok) jellemzője; de mivel a monitoron éppen egy pixel egy pont (dot), talán nem olyan nagy baj, ha ppi helyett is dpi-t mondunk.

    A monitoroknál ha szőrszálhasogatók vagyunk, valóban téves a felbontás szó használata a 800×600, 1024×768, stb. megjelenített pixelre, de ez így terjedt el. Annyi pixelt raksz a monitorodra, amennyit csak akarsz, ameddig a videokártyád és a monitorod meg tudja jeleníteni. :) (Az LCD monitornál viszont érdemes a natív felbontást használni, mert akkor a legélesebb a képe.)

  7. Oké most már értem.
    Viszont ugye a natív felbontás (gondolom az optimális/maximális pixel mennyiséget jelenti) nálam 1280×800, amihez 87dpippi párosul. Ez azt jelenti, hogy a monitorom nem képes egy inch-re 87pixelnél többet rakni?
    Egy új kérdésem is van, hogy mi a helyzet a tv-knél? Ott is ugyanúgy működik mint monitornál? Egy “normál” tv akármilyen nagy lehet hardware-ileg képtelen megjeleníteni 1920×1080 pixelt?

  8. Azt írtam: „Annyi pixelt raksz a monitorodra, amennyit csak akarsz, ameddig a videokártyád meg tudja jeleníteni.”

    Bocs, kimaradt három szó (most már javítottam). Helyesen tehát: annyi pixelt raksz a monitorodra, amennyit csak akarsz, ameddig a videokártyád és a monitorod meg tudja jeleníteni. Tehát a videokártyád érzékeli a monitorodat, és annak megfelelően ajánl különböző felbontásokat. Vagyis hiába van akármilyen szuper videokártyád, ha szar a monitorod – és fordítva.

    A tévékhez még ennyire sem értek, szóval ezt nem tudom.

  9. Rendben mostmár teljesen világos. Logikusan gondolva ott is hardware-i (amennyire beszélhetünk hardware-ről) akadályok vannak.
    Köszi a válaszokat!
    Minden jót!

  10. Azt tudom, de ugye a HD adást csak HD tv-n lehet kiélvezni. Ezért gondolom, hogy Bármekkora a tv-d 720×576 pixelnél nem tud többet megjeleníteni.

  11. Jelenleg két féle szabvány létezik a nagy felbontású digitális mozgókép folyamokra nézve:
    1280×720 pixeles felbontás [16:9]
    1920×1080 pixeles felbontás [16:9]
    Ezért a régi tévén nemhogy nem lehet kiélvezni a HD adást, de még nézni sem.

  12. Sziasztok!
    Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy hány rasztert tartalmaz az az állomány, mely egy 1:10000-es méretarányú térkép 5,08*5,08cm-es részletének 100dpi-s felbontású szkennerezésével jön létre?
    Nagyon fontos lenne!
    Nagyon szépen köszönöm!

  13. [re=15743]Mahgar[/re]: Az 5,08 x 5,08 cm-es kép mérete 100 dpi-vel számolva 200 x 200 pixel (40 000) függetlenül attól, hogy térképet ábrázol vagy Britniszpírsz legújabb villantását. Az más kérdés, hogy jelen esetben mit értünk raszter alatt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s