A csodálatos InDesign. Ez volt az InDesign kategória első bejegyzésének címe 2005. november 28-án. A véleményem az Adobe kitűnő szoftveréről azóta sem változott – nem találkoztam még ennyire logikusan átgondolt, a felhasználót kényeztető programmal. A róla alkotott kép azonban nem lehet teljes a hibáinak megemlítése nélkül, és – akárcsak a Photoshop néhány hibájának, hiányoságának leírásakor – az lenne a cél, hogy aki esetleg tud megoldást az alábbiakra, az írja meg; illetve írjatok általam nem említett hibákat, melyekről esetleg kiderülhet, hogy van rá gyógyszer. Mert ugye senki és semmi nem tökéletes.
- Az Align és Pathfinder paletta funkciói az Illustratorhoz képest korlátozottak (pl. nem tudom kijelölni kattintással azt az objektumot, amihez a többit igazítani szeretném).
- Alt-ot lenyomva, egér húzásával nem középpontosan transzformál – ahogyan azt a Photoshopban és az Illustratorban is megszokhattuk.
- Ha kicsi a szövegdoboz, a kimeneti kapu letakarja a transform fület.
A szövegek a betűk körvonalasítása után soronként össze vannak olvasztva, és csak részkijelölővel lehet szétválasztani őket.- A Layers palettán a layerek kezelése Photoshophoz képest nehézkes (pl. mindig legfölülre rakja az új réteget, függetlenül attól, hogy melyik volt kijelölve).
- Nem lehet visszavonni a műveleteket Save As előtti allapotra.
- A legbosszantóbb hibát (ami számomra tulajdonképpen az egyetlen igazán bossszantó) a végére hagytam: van amikor a program nem enged átméretezni egy vektoros alakzatot egérhúzással, csak ha számokat írok a szélesség / magasság mezőkbe (vagy időnként még akkor se) – mert a hibaüzenet szerint az átméretezendő objektum (vagy a körvonalának vastagsága) túl kicsi lenne. Aztán egyszercsak sikerül…
HALASIZSOLT 
Hozzászólás