Helyesírás

Három apropója is van ennek a bejegyzésnek: az egyik, hogy önkritikát gyakoroljak; a másik, hogy a tegnapi bevásárlásunk során ismét találkoztam néhány gyönygyszemmel; a harmadik pedig, hogy ajánljam „A magyar helyesírás szabályai” című borzalmas külsejű, ám annál hasznosabb kötetet – amit mostanában olvasgatok – az Akadémiai Kiadótól.

Önkritika

Nagyon sokáig helytelenül írtam a következő szavakat (valószínűleg azért, mert sokszor láttam így másoktól): „irígy”, „mindíg”, „muszály”. Helyesen: „irigy” (rövid i-vel), „mindig” (szintén rövid i-vel), „muszáj” (pontos j-vel). És sikerült a bejegyzés írása közben is tanulnom. A „kíváncsi” szót sokáig hosszú í-vel írtam, aztán valaki szólt, hogy röviddel kell, én meg elhittem neki, hiszen kiejtve is (többnyire) így mondjuk. Most néztem utána a fent említett könyveben: „kíváncsi” a helyes változat.

[Nemrég képes voltam a „tavaly”-t pontos j-vel írni, amit meg is jegyzett 2milliards a kommentjében. Ezúton is arra biztatok (rövid i-vel) mindenkit, hogy szóljon, ha helyesírási hibára bukkan – én örömmel tanulok, illetve javítom, ha csak elírás volt.]

A téli kiárusítás gyöngyszemei

„A *-al jelölt (…)”, „2-őt fizet, 3-at kap” és „desing váza”. Azért említem őket, mert mindegyik tipikusan, sokszor, sok helyen előforduló hibát tartalmaz; pedig az esetek többségében végtelenül egyszerű a megoldás. Egyszerűen bele kell helyettesíteni a „*” helyére a „csillag” szót, illetve a „2” helyére „kettő”-t, és máris egyértelmű (kellene, hogy legyen): nem „csillagal” és nem „kettőőt”, hanem „csillaggal” és „kettőt”, vagyis „*-gal” és „2-t”. A „desing” pedig még ha nem is magyar szó (lenne), és még ha oly sokszor is írják így, helyesen mégiscsak „design”.

Könyvajánló

„A magyar helyesírás szabályai” lényegében 1984 (a tizenegyedik kiadás) óta változatlanok. A 2006-os a 2000-es, tizenkettedik (példaanyagában átdolgozott) kiadás változatlan lenyomata. Az A5-ös formátumú könyv két nagy részre tagolódik. Az első a „Szabályzat”, melyben 299 pontba szedve, fejezetekre bontva olvashatók helyesírásunk szabályai 115 oldalon. A második részben 344 oldalon következnek a helyesírás szempontjából esetlegesen problémás szavak a „Szótár”-ban. A könyv tartalmaz még egy 10 oldalas tárgymutatót is.

Linkajánló

» Wikipédia (linkek a szócikk végén)