Kaptam egy levelet, benne egy kérdéssel, melyet közvetítettem az „illetékesnek”; és most a válasszal együtt közzéteszem, mert többeknek tanulságos lehet.
Kedves Zsolt!
Én most egy szakdogát írok a gimp és a photoshop összehasonlításáról. Az egyik szempont, hogy mennyire tudja a gimp azokat a dolgokat mint pl. a cmyk (amit végülis egyáltalán nem tud).
Ekkor jössz te a gépbe mert olvastam a blogodon, hogy Tamási Ákossal szoktál levelezni a színprofilokról és ott olvastam: „ha mondjuk plakátnyomtatás a cél, akkor célszerű rgb-ben hagyni a képeket, mert a nyomtató rip szoftvere sokkal szebben szokott bontani, mint egy átlagos nyomdai színprofil.”
Én egy darabig dolgoztam nyomdában és ott egy mako 4650-es levilágító volt és ugye az egy ősrégi monstrum. Az a levilágító ha RGB-ben küldtük rá az anyagot akkor a fekete színt csak úgy simán kihagyta a levilágításból és akkor jött ugye a jó öreg KI A HIBÁS STORY.
Akkor most jön a kérdés mégpedig, hogy az ofszet nyomtatóknál ugye a nyomtató ripje is le tudja-e bontani az RGB színeket vagy csak a digitális nyomtatók rip-je tudja lebontani.
Ezért gondoltam Tamási Ákosra aki nem tudom, hogy milyen színszakember vagy csak egy dtp-s aki nagyon nagy tapasztalattal rendelkezik de tőle szeretnék erről az egészről vmi konkrét információt kapni mert amit ezen a főiskolán tanítanak az minden csak nem gyakorlati oktatás.
Ákos válasza:
Szia Dávid!
A mai nyomtatók (rip-ek) kicsit másképpen kezelik az rgb-t mint régen. Amit írsz a mako rip-je valóban nem kezelte egyáltalán az rgb színteret, hiszen akkoriban még szigorúan szeparált (színre bontott) postscript-ekre készítették csak fel a levilágító szoftvereket és a tördelő programok is verziónként másképp kezelték ps írásnál. Szépen lassan viszont megjelentek a plakát- és proofnyomtatók, amiknek már egészen más igényeknek kellet megfelelniük, mivel általában nem 4 hanem (6 vagy több) színből nyomtatnak egészen különböző tulajdonságú papírokra. Ezeknél a színprofilok megjelenése elkerülhetetlen volt, ez viszont felkínálta azt a lehetőséget, hogy mindegy milyen anyagot kap a szoftver (rgb vagy cmyk) azt mindenképpen kovertálnia kell az adott papírra elkészült színprofilra amire a nyomat készül, hogy színhelyes legyen.
A mai nyomdai ctp-k is átestek ezen a fejlődésen, de azért ők még a mai napig szigorúbban veszik a színtereket, de itt is van különbség gyártók között. A nyomdai előkészítésnél ma már pont az lenne a lényeg hogy végig rgb-ben marad a kép és csak akkor bontjuk cmyk-ra, amikor tudjuk hogy a nyomda milyen paraméterekkel (technológia, papír, stb.) fogja nyomni. Ha például elkészül egy kreatív hirdetési anyag és azt 6 újságban jelenik meg akkor a minden újság nyomdájának kellene bontania az anyagot, mert egy népszabadságba és egy nők lapjába egészen más festékterheléssel kell számolni és a több színből kevert fekete az egyiknél maximum 230% a másiknál akár 330% is lehet. Azért írtam, hogy kellene, mert nálunk a mai napig nem terjedt el ez az előkészítési folyamat. Jó esetben mindenki választ valami általános cmyk profilt és a nyomdára bízza, hogy alakít-e még a színeken a papír és technológia miatt.
Remélem sikerült válaszolnom a kérdésedre! :-)
Vélemény, hozzászólás?