Múlt hétfőn kaptam egy új számítógépet a munkahelyemen – ezúton is köszönet érte –, melyen külön örömömre már a 8-as Windows volt telepítve. Régóta kíváncsi voltam rá, érdeklődve kezdtem el bökdösni. Bő egy hét tapasztalatait tömören így tudom összefoglalni: értetlenül állok (ülök) előtte.
Nagyon tetszik az alap koncepció, a flat dizájn (végre kukázva a hatalmas és gusztustalan drop shadow-k és outer glow-k), és a törekvés az egységességre a különböző eszközökön (PC, telefon, tablet). De sajnos a Microsoft úgy tűnik, továbbra se igazán ismeri a felhasználóbarátság fogalmát, és képtelen volt következetesen végigvinni az imént említett remek koncepciót. Csak néhány példa:
- átállíthatatlanul átlátszó a tálca (nem csak engem zavar),
- átállíthatatlan az ablakok címének színe (így egy sötét téma színt beállítva olvashatatlan rajta a majdnem fekete szöveg) – és ez még a 8.1-ben is így van (annak ellenére, hogy ez is nyilvánvalóan nem kevesek problémája),
- néhol réges-régről ottfelejtett grafikai elemek, ikonok bukkannak elő,
- az új, csempés kezdőképernyő nem a „régi” asztal helyett van, hanem „azon kívül” (előbbiről elérhető utóbbi) – így a Windows 8 olyan, mint egy régi könyv, amit a régi borítóját meghagyva kötöttek be újra egy szebb, új borítóval (vagy mint egy szépen becsomagolt, sokat sejtető ajándékdoboz, amiben egy másik, régebbről ismerős, csúnyább doboz van): elkerülhetetlen csalódás.

Hozzászólás