Mikor tavaly azt írtam, kiteljesedés, eszembe nem jutott, hogy ez egy év múlva válás és költözés után, új, kesztölci otthonomban történhet meg. De innen nézve már így kerek; és most pontosítok is: önmagamnak elég lenni – ezt kívánom magamnak 45. születésnapom alkalmából! Egy barátom találóan megfogalmazta:
A vetítővásznat nézed, miközben te vagy a vetítőgép (is).
Elindulok hát a vetítőgép felé…
HALASIZSOLT 
Buék!
Ja, nem, bocs.
Szóval kellemes Karácsonyi Ünn….
Bocs, nem.
Meg van!
Gyötrelmes és fájdalmakban gazdag születésnapot! A tartozást letudtam! :-)
“Mi értelme van, hogy néhány sikerületlen állatra, biológiai semmiségekre, kozmikus karikatúrákra pazarold a szenvedélyt? Egy ember annál alantasabb, minél inkább szükségét érzi az együttműködésnek, a közös konstruktív munkának, minél többet figyel vagy gondol a másik létezésére. Nem létezik semmi -megerősítő és kötelező következtetés ez, s valószínűleg nem létezett soha senki. Az egyedüllét, a rettentő egyedüllét imperatívuszát, habár érzed a reflexió első dadogásától kezdve, minden engedékenység nélkül kell megvalósítani, az összes érzés és gyengeség ellenére. Az Univerzum nem egyéb, mint tér a magányosságnak, és az élőlényeket csak azért hagyta ránk a Mindenható, hogy ellenőrizze és megerősítse elszigeteltségünket. Nem találkoztam soha senkivel, habár árnyékokba botlottam a csalások tömege és a józanság hiánya miatt.
Megőrizhetők-e bármely emlékezetben azok az emberek, akiket szeretünk vagy gyűlölünk? Ahogy egy író mondta: már nem balzsamozom be egyetlen emlékemet sem, inkább hagyom, hogy hamar megrothadjanak az összes emlékezetembe vésett lények, amelyek csak az intoleranciában és a visszautasításban lennének hasznomra. Nem létezik senki, az emberi árnyaknak pedig nincs akkora vonzerejük, mint az alkonynak, hogy nézzük őket.”
“A legnehezebb terhet keresve: magadra leltél.” Nietzsche
“Mindentől meg kell szabadulnunk, legelőször is saját magunktól.”
“Előbb a semmibe kell hullnunk, hogy valamivé váljunk.” Dávila
“A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…” Hamvas
Köszönöm!