Január elsején ezt írtam: „Tavaly december 2-án a Pixel telefonok lelkes rajongója lettem.” Ez épp egy éve volt, és épp ma egy hónapja, mióta elkezdtem használni a Pixel 5 utódját, már nincs így. Képtelen vagyok rajongani egy telefonért, ami ha nem is mindennapos bosszúságok forrása, de messze nem azt nyújtja, amit a Google csúcstelefonjától várnék. Fura, mert az 5-ös egy középkategóriás mobil volt, azt gondoltam, hogy ha azt ennyire jól összehozták, akkor a 6-os – ráadásul a Pro verzió – valami elképesztően ütős lesz!
A külsejéről és a fotós képességeiről részletesen írtam a pixinfo.com-on; ahol a végén épp csak megemlítettem, hogy a telefonon kívül az Android 12 is több szempontból csalódás, és hogy olyan érzésem van, mintha a Google kezdene „elfészbúkosodni”, egyre több a bosszantó hiba, avagy a nem éppen felhasználóbarát megoldás. Kicsit bővebben:
- Az értesítési sávot lehúzva korábban 6 ikon jelent meg, az Android 12-ben csak 4, mert az ikonok mellett ki „kellet” írni betűkkel is, hogy mi micsoda. Érthetetlenül értelmetlen…
- Nagyvonalúan bánni a térrel elegáns, és akár felhasználóbarát módon szép is lehet, de az Android 12 erre jó ellenpélda: nagyívű lekerekítések, hatalmas margók (plusz a fenti), melyek eredményeképp egy „tepsi méretű” kijelzőn is csak annyi minden fér el, mint korábban egy átlagos nagyságún.
- Az animált áttűnések némelyike kifejezetten suta. Összefoglalva: nem elég átgondolt az egész, olyan, mint ha idő előtt kellett volna befejezni az Android 12 tervezését.
- És akkor ott van még a megbízhatatlan működés. A Pixel 5-nek volt egy rendszeres hibája: a kamera alkalmazásba visszatérve időnként nem jelent meg a keresőkép. Ezt már szinte megszoktam (így a hibából kvázi tulajdonság lett), de ezt leszámítva legfeljebb havonta okozott valami aprócska kellemetlen meglepetést. A 6 Pro-nál már az első hónap során tartunk annyinál, mint az 5-ösnél 11 hónap után (pl. hiába koppintok, „nem ébred fel”; a galériát lapozgatva rendre lefagy; a Fotók alkalmazás egy teljes hónap után se mentette egyetlen fotómat se a felhőbe, stb.).
Elkeserítő látni, hogy a cég, melyben bíztam, és melyre rengeteg adatomat is rábíztam, nagyon rossz irányba megy. Jöhetne egy új alternatíva, ahol nem csak hangzatos szlogen, hogy „Don’t be evil”, hanem valódi hitvallás – hosszútávon is (persze tudom, hogy a pénzvezérelt esztelen növekedés világában ez majdhogynem lehetetlen)!
Vélemény, hozzászólás?