Fantasztikutya

Régóta tudom, hogy nagyon okos bundás barátom van, szoktam is mondani, hogy mindent megért, és csak beszélni nem tud – de azért ez nyilván amolyan költői túlzás… Vagy nem?

Ebéd után Cimbi szokott kapni egy szárított disznó fület, amit az 1700 négyzetméteres telkem tetszőleges részére dugok el. Ma viszont esett az eső, ezért azt találtam ki, hogy otthonom fantasztikutyám számára is látogatható egyetlen (kb. 20 négyzetméteres) helyiségére szűkítem a keresés terét. Na de hogy csináljam mindezt úgy, hogy ő ne lássa, hova rejtem ügyessége jutalmát? Hát pont úgy, mint ahogy egy kisgyerekkel tenném: megkérem, hogy bújjon el a kályha mögé, és mikor felém fordul, mondom, hogy „ne nézz ide!” Kézjelekkel azért persze rásegítettem, de mindez nagyjából 10 másodperc volt – ahogy végül a disznó fül megtalálása is.