Kategória: Blog

blog, személyes témák


  • A „lenyűgöző” technika és a szánalmas ember, aki bízik benne – avagy mire érdemes figyelni digitális fényképek archiválásakor

    Tudtam, hogy egyszer át fogom ezt élni, de természetesen nem bírtam elképzelni, amíg meg nem történt. Ma hiába próbáltam megnyitni egy DVD-re archivált képem – az eredmény hibaüzenet volt. Aztán még sok képnél ugyanez. Konkrétan egy teljes havi fényképem veszett el. Nagyon szar érzés! De van tanulság: Miután megírtad a fotókat (vagy bármi mást) tartalmazó…

    Tovább →


  • Elítélem, hogy hülyének néznek #2

    « előzmény Nem akartam én folytatást az első résznek, melyben utaltam a szeretem magyarországot klub (így, csupa kisbetűvel, hiszen a honlapjukon is így szerepel) nagyszabású mozgósítására; de most nem bírom türtőztetni magam. Az alábbi képen látható képeslap a klub felhívására született, és az írója szorongatja büszkén. Olvassuk el figyelmesen, majd próbáljuk meg kitalálni, hogy ki…

    Tovább →


  • Ami nem maradhat ki

    Eredetileg csak a fenti képet szerettem volna ide biggyeszteni, de tegnap elolvastam Dinnye írását a mai magyarországról, aztán éjszaka mámoros fejjel hazafelé gyalogolva a jól sikerült céges vacsoráról, az Andrássy út fényeiben gyönyörködve újra eszembe jutott, amit délután olvastam, és arra gondoltam, végülis ez is ide tartozik, mert a karácsony közeledtével sem maradhat ki, hogy…

    Tovább →


  • Év vége: szeretem

    Jó ilyenkor visszaszámolni a munkanapokat, várni az utolsót, a céges vacsorát, aztán a nemdolgozást, az ünnepi készülődést, a karácsony illatát, fényét, hangulatát, az ajándékozást, a finom ételeket, italokat, a pihenést, az új évet. Jó, hogy tudok még ezeknek örülni, és jó, hogy van valaki, akivel mindez különösen jó. Szeretem.

    Tovább →


  • Ami kimaradt #2 – politika

    « előzmény Szerettem volna visszatérni már korábban szeptemberi „jóslatomra”, melyben Gyurcsány aznap nyilvánosságra kerülő balatonőszödi beszéde kapcsán a következőt írtam: (…) biztos vagyok benne, hogy nálunk, következmények nélküli Viccországban a fenti mondatok nyilvánosságra kerülése után is Gy. F. marad a miniszterelnök, és szocialista fölénnyel zárul majd az önkormányzati választás. Ugyan az önkormányzati választások nem szocialista…

    Tovább →


  • Elítélem, hogy hülyének néznek

    Nagy divatja van az erőszak elítélésének. Engem az erőszaknál sokkal inkább irritál, hogy nap mint nap, óráról órára, percről percre hülyére vesz a média többsége (és persze rajtuk keresztül a bennük megnyilvánuló emberek). Demszky főpolgármester kitünteti Gergényi vasprefektust, aki traktorral behajtani tilos táblákat helyeztet ki a fővárosban százszámra, ahol újraföldesítik a műveleti területté nyilvánított (korábban…

    Tovább →


  • Az élet értelme

    Tegnap a friss feed-jeim között találtam ezt az általam is kedvelt Örkény egypercest Dinnye blogjáról. Különös, hogy a bejegyzés dátuma: 2006. augusztus 31. Nyilván azért volt ott, hogy örüljek neki, és ideidézzem: Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi,…

    Tovább →


  • Hülyeségek (14)

    Mikor először említettem az iWiW-et (Bétaság – az iWiW kapcsán) ezen a blogon, nem gondoltam volna, hogy kilenc hónap múlva minden 5. látogatóm az iWiW meghívóra áhítozók közül kerül majd ki. Ehhez persze „kellett” a második bejegyzésem is, melyben arról számolok be, hogy újra működik a meghívó küldés. De még ekkor sem sejtettem, hogy ezek…

    Tovább →


  • Ősz, Püspökszentlászló

    Orfű mellet (mármint bennem, nem a térképen) számomra szintén nagyon kedves Pécs környéki falu Püspökszentlászló. Vasárnap mielőtt hazafelé indultunk volna, ide is ellátogattunk. Püspökszentlászlón néha úgy érzem magam, mintha valakinek az otthonában sétálnék. Egészen intim hely. Egy hosszú földes út vezet ebbe a mesebeli völgybe, ahol legfeljebb néhány tucat ember lakik. Hallgattam a madarak szárnyának…

    Tovább →


  • Ősz, Orfű

    A legkedvesebb évszakom (talán) legszebb színű hétvégéjét legkedvesebb városomban, Pécsett és környékén töltöttük. Szombaton gyönyörű időben autóztunk dél felé, vasárnap reggel viszont lógott az eső lába, és időnként cseperészett is. Ekkor jártunk Orfűn. Az orfűi tó jelenleg nem éppen szívderítő élmény. Így félig lecsapolva láthatóvá vált a rengeteg szemét, amit primitív élőlények a vízbe hajigáltak.…

    Tovább →


  • 2006. október 23.

    Egy bácsi kétségbeesetten simította végig Gábor barátom arcát, és azt mondta: ne menjetek a Kossuth tér felé, szét fognak verni titeket! Ugyan már, ennyi embert?! És a hatalmas, békésen tüntető tömeg vonult tovább. Egészen addig, míg könnygáz gránátokkal, festékes vízzel, és gumilövedékkel kezdték lőni. Ekkor szakadtunk ki belőle, és jöttünk haza. Ez életem legemlékezetesebb, és…

    Tovább →


  • Kossuth tér #2

    « előzmény Bekerítették magukat, és plakátokból paravánt építettek, hogy onnan, a kerítésen belülről ne lássák a fűgyilkos, antidemokratikus csürhét (és természetesen mindezt már a tüntetéssorozat kezdete előtt is így tervezték). Ma este itt a Kossuth téren – a jelen levő tüntetők társaságában – volt szerencsém belehallgatni a Magyar Televízió objektív híradójába. Nika Györgytől megtudhattuk, hogy…

    Tovább →