Kategória: Halasi
saját tartalmaim
-
2016 halfotói #2
Június közepén a tanévet Magonc táborral zártuk, egy mesés helyszínen, Nagykálló-Harangodon – hála érte Gyuri bácsinak. Természetesen a futó cipőmet se hagytam itthon, így futográfiák is készültek. A fotók első fele Tiszakóródról való, ahova egy autós kirándulásunk vezetett, az utolsó két fényképet pedig már a Nyíregyházi Állatparkban exponáltam (ezt a helyszínt hazafelé ejtettünk útba).
-
2016 halfotói #1
Mindig jön egy pillanat, amikor eszembe jut, hogy a fotóimat elfelejtem közzétenni itt a blogomon – és emiatt azok, akik nem követnek Flickr-en, biztos azt hiszik, hogy már csak futografálok, és nagyon szomorúak. Idén most jött el ez a pillanat, amikor felveszem az ősszel elejtett fonalat, és ide is elkezdem kirakni idei (nem futográfus) hangulatkonzervjeimet.
-
Svájc 6. nap (május 18.)
Utolsó svájci reggelünkön napsütésben indultunk hazafelé, útba ejtve egy különleges hangulatú kis városkát, Zermattot, ahol néhány kivételtől eltekintve (pl. mentők, tűzoltók) csak elektromos meghajtású járművek közlekedhetnek. A jellegzetes formájú Matterhorn csúcsát is volt alkalmunk megcsodálni, de mire rászántam magam a fotózására, felhő mögé bújt. De ez a nap már nem is a fotózásról szólt, minden
-
Svájc 5. nap (május 17.)
Utolsó teljes egészében Svájcban töltött napunk menüje: túra a türkiz vizű Oeschinen tóhoz, átkelés a szállásunk közelében feszülő függőhídon, séta a Trümmelbach gleccservízesés zuhatagai között, és egy rövid pihenő a Thuni-tónál. Minden nagyon finom volt, ráadásul desszertként hozzájutottunk egy kis sajthoz a házinéninktől (az 5 évesnek túl markáns – parmezán-szerű – íze volt, de a
-
Svájc 4. nap (május 16.)
Negyedik Svájcban töltött napunkon is sok hegyet láttunk, de ezúttal új arcukat mutatták: három esős nap után napsütésben gyönyörködhettünk a látványukban. Ezt valószínű a mormoták is élvezték, melyeket a csapat kétharmadával a hóhatár fölé is követtünk; a nap végén pedig fenyők által meghódított, csipkés hegygerincek tövében túráztunk – ekkorra árnyékunk már elfogyott, a Napot szürke
-
Svájc 3. nap (május 15.)
Harmadik svájci napunk részemről egy nagyszerű futással indult. A szállásunkra visszaérve tettem még egy próbát az előző napon „elázott” fényképezőgépemmel, de hiába. De nem maradtam „nagygép” nélkül egy kedves túratársunk jóvoltából: egy kölcsönkapott Canon 600D gombjait nyomkodhattam-tekerhettem a lenyűgöző Aescher Hotelhez vezető túránk során (legalábbis amikor nem féltettem elővenni az esőben – ilyenkor inkább a
-
Svájc 2. nap (május 14.)
Ezen a napunkon esett a legtöbb eső, mégis ezen a napon fotóztam a legtöbbet – hisz ismét meglehetősen fotogén helyeken jártunk –, és talán ezért is utoljára a hat éves tükörreflexesemmel, ami végleg felmondta a szolgálatot a nedves környezetben. De akárcsak Korzikán az állványom elvesztése, itt Svájcban a fényképezőgépem kipurcanása is felszabadító élmény volt –
-
Svájc 1. nap (május 13.)
Még „ki se hevertem” Korzika gyönyöreit, máris indult a következő Cinto expedíció Svájcba, melyhez örömömre én is csatlakozhattam, leendő őszi fotóstúránk helyszíneit feltérképezendő. Hat napot töltöttünk lenyűgöző, magas hegyek ölelésében – három napig esős-borús, majd három napig napos-felhős időjárás gondoskodott a változatos körülményekről; ezért az eredetileg tervezett program többször is módosult, de tartva magunkat a
-
Korzika 9. nap (április 16.)
Április 16-án reggel elindultunk Korzikáról hazafelé, de a kompunk esti indulásáig még bőven akadt fotótéma (az utolsó kép már másnap reggel, Savona kikötőjében készült). Csodálatos mese volt – ha nem hiszed, járj utána, és gyere velem az őszi fotóstúrára (részletek később)!
-
Korzika 8. nap (április 15.)
Az őrtoronyból a szállás felé tartva megálltunk fotózni a Portói-öbölre néző vörös sziklákat, majd ráérősen készülődtünk a búcsúvacsoránkra, hiszen ez volt az utolsó – és a korábbiakhoz hasonlóan – teljes napunk Korzikán.
-
Korzika 7. nap (április 14.)
Épp egy hete indultunk el Korzikára, ennyi idő alatt a szépség szigetén már jócskán megemelkedett az exponálási ingerküszöböm, másrészt úgy éreztem, nem tudok/akarok jobbat fotózni, mint hét évvel ezelőtt – így ezen a napon alig fényképeztem, inkább átadtam magam az átélés örömének. Bár a fotóim száma nem ezt tükrözi, a Capo Rosso őrtoronyhoz vezető utunk
-
Korzika 6. nap (április 13.)
A hatodik Korzika szigetén töltött napunkon ismét csúcs élmény(ek)ben volt részem. Ezúttal a Lac de Creno közelében túravezető társammal kettesben másztunk föl egy kis hegycsúcsra. Mintha a Paradicsomba érkeztünk volna: kis kápolna a lemenő nap fényében valószerűtlenül zöld fűvel és kerttel körülvéve, mindez nagyobb hegyek ölelésében, csodálatos panorámával. Megvacsoráztunk, ittunk egy sört, és elindultunk a
HALASIZSOLT 