Címke: 1-5 km
-
200×200 km projekt • 2025. 06. 14. • Tokodaltáró – Esztergom Cimbivel
„De hát ott nincs semmi” – mondta egy kedves hang a telefonba tegnap, miután a hozzá tartozó fül meghallotta, hogy Tokodaltárón fogunk ma sétálni. Szántóföldek és sínek szegélyezte varjúkárogás és kutyaugatás, egy elhagyott tanya, akácos erdőfoltok – egy pipacson kívül valóban semmi fotogén. Az igazi kalandunk a második felvonásban indul, amikor átkelünk a Kenyérmezői-patakon, és
-
200×200 km projekt • 2024. 06. 08–09. • Tinnye – Úny + Budapest: Népsziget, Palotai-sziget Cimbivel
Szombat (Tinnye – Úny) Búzamező, majd cukorborsó, később kukorica… és rengeteg pipacs… utóbbi dress code-ja egyértelműen a smart casual, gyűrött szirmait laza eleganciával viseli. Aztán a pipacs pirosához néhol társul a kamilla fehérje, egy kis sárga, pici lila. Mindössze néhány virág – mennyire kevés elég a széphez! Vasárnap A Palotai-sziget vadregényes ártéri erdeje a Duna
-
200×200 km projekt • 2024. 06. 01–02. • Budapest: Palotai-sziget, Népsziget + Piliscsaba: Garancs – Tinnye: Forbán Cimbivel
Szombaton a Palotai-szigeten az eső még nyilvánvalóbbá teszi az élet mohóságát: a földből feltörő zöld növényláva egyre vastagabban lepi el a talajt. Hamvas Béla szavaival: Az élet szaftja. Buzog a földből. A zöld. A Nap kinemzi a földből. A nedv. A folyadék. Tűz – víz – föld – levegő. (naplórészlet, 1966. VI. 5.) Visszafelé a
-
200×200 km projekt • 2024. 05. 04–05. • Budapest: Hármashatárhegyi repülőtér, Kővár + Budapest: Népsziget, Palotai-sziget Cimbivel
Egy gyönyörű napkelte és egy gyönyörű nő emlékét viszem haza ma reggelről. A napkeltéről végül is mondhatjuk, hogy csak egy szokásos, hiszen sok hasonlót láttam már, de nő nagyon ritkán van rám hasonló hatással. A hármashatárhegyi repülőtér közelében először kutyáink találkoznak, egymástól pár méternyire megállva várják az engedélyt az ismerkedéshez. Ekkor fog meg elsőként a
-
200×200 km projekt • 2024. 04. 21. • Solymár: Alsó-Patak-hegy + Budapest: Népsziget Cimbivel
Tegnaptól a Népszigeti Kutyasuliba járunk, ezért igyekeztem valami útba eső, általunk még járatlan terepet találni szokásosan rendhagyó hétvégi kalandunk helyszínéül. És meglepetésemre sikerült, Solymáron is vannak helyek, melyeket anno valamiért érintetlenül hagytam! Megunhatatlanul felemelő élmény bundás barátommal sétálni a tavaszi színkavalkádban. Fotók és útvonal (Strava 1 + 2)
-
#509 • 2019. 06. 26. • Kesztölc, első futásom Cimbivel
18:22, de még mindig 30 fok felett van a hőmérséklet. Nem baj, elterveztem, megcsináljuk – kezdetnek legyen csak egy rövid: Klastrompusztáig és vissza. Cimbi folyamatosan „kinéz” rám oldalra, mintha azt kérdezné: hogyhogy nem állunk meg? Klastrompuszta határáig folyamatosan futunk. Itt megöleljük egymást, mondom: ügyes vagy, nagyon ügyes, most forduljunk vissza! Cimbi mintha értené amit mondok
-
#458 • 2018. 07. 15. • Orosháza hiányzó
Bár majd’ húsz kilométer után testemnek már egyáltalán nem, de a (hő)térkép(em)ről hiányzik egy aprócska szakasz: Ezzel összekötöttem a pontokat 266. és 287. futásaim útvonalai között; hogy további 9 jövőbeli futókaland után létrejöjjön az Orosháza–Mindszent–Szeged–Makó „nagy kör”. És ennek minden bizonnyal a gólyák is nagyon örültek. A fotót Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe
-
#455 • 2018. 07. 04. • Pilisborosjenő: Kevély-hegyi kőfülke
Este negyed kilenc körül jár az idő, mikor feleségem felteszi a kérdést: „ki jön velem a Kevély-hegyi kőfülkéhez?” Lányom azonnal rávágja, hogy „én”; én pedig mennék is, maradnék is. Vacsorám utolsó falatjait forgatom a számban, poharam félig tele gyöngyöző fröccsel, ilyenkor szeretek egy kicsit ücsörögni a teraszon, nincs kedvem kapkodni. „Menjetek, majd utolérlek benneteket” –
-
#367 • 2016. 10. 02. • Lengyelország: Smolnik
Felébredek, felkelek, odamegyek a telefonomhoz (az ágyamnál nincs konnektor), bekapcsolom, 5:28-at mutat a kijelzője. 5:30-ra állítottam az ébresztőt, a belső órám ismét tökéletesen működött. Nem akarok futni, inkább aludnék még egy kicsit. Több mint egy hónapja nem futottam, 32 napja törött (repedt?) el a nagylábujjam, és még fáj, és dagadt. A Besszádoki Nemzeti Park közelében
-
#304 • 2015. 07. 11. • Budakeszi
Három a magyar igazság, és egy a ráadás, négy helyről is megpróbáltam megközelíteni a tervezett útvonalamat, de mindenhol kerítésbe ütköztem. Egyik alkalommal elfutottam az autótól a kerítésig, oda-vissza 1,2 km – alighanem ez volt eddigi legrövidebb futásom. Végül úgy tettem, ahogy a képen levő tábla súgta. Futográfus archívum
-
#286 • 2015. 04. 05. • Kardoskút-Pusztaközpont
Kedvenc telefonom a szervizben van, így feleségem régi, legendásan szar kamerájú HTC One-jával indultam futni. 1 km után megálltam fotózni, aztán a telefon kérés nélkül újraindult, majd megint, újra, és újra. Úgy döntöttem, visszafordulok, és másnap újra próbálkozom, immár feleségem jelenlegi (Sony Xperia Z1 Compact) telefonját kölcsönkérve – így legalább nem csak a mezőn látok
-
#246 • 2014. 09. 19. • Budapest: Nyéki-hegy
Ezzel a rövid kis 3,5 km-rel a Szépvölgyi és Hűvösvölgyi út közötti területtel is végeztem. Mármint minden turistaútját végigfutottam. Láttam a napot lemenni, le is fényképeztem, és mikor mutattam Lucának, ő azt mondta: olyan a Nap, mintha be akarna jönni. Rohamosan rövidülnek a nappalok. Még van bő egy hónapom a hétköznap délutáni futásokra. Aztán óraátállítás
HALASIZSOLT 