A végletek embere vagyok. Erre sok példát hozhatnék, de ami miatt most eszembe jut: a végletekig tudok ragaszkodni valamihez, amit elterveztem; viszont ha adódik egy számomra elfogadható módosító tényező, akkor ezt könnyedén el tudom engedni. Jelen esetben ilyen módosító tényező az ebszőnybányai motocross pálya kapuja, ami a mára tervezett kalandunk kezdőpontján zárva vár. Másztam már…
Tovább
Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
Egy faágra akasztott faházikóra írva lóg a kérdés: A kezedből azonnal kihúzod a tüskét, akkor miért őrzöd meg a szívedben? Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
Az illatszínpadon az akác egyre inkább már csak mellékszereplő, a mindenható rendező a bodzára osztja az illatfőhős szerepét mostanság. Mindkettőt szeretem, de az akácot különösen… „Soha nem tudnám megunni” – jegyzem meg magamban. Majd elgondolkodom ezen. Hisz pár perc után a szarszagot is megszokom reggel a vécén. Ha permanens akácillatban élnék, egy idő után minden…
Tovább
2013. április 14-én kezdtem el rendszeresen futni. Azóta a futás is életem meghatározó részévé vált… 200×200 km projekt Felemelő megtapasztalás, hogy ezt az „életem meghatározó részét” mennyire könnyű elengedni. A nyúlnak, ki egyszer csak Cimbi és köztem találja magát az úton, mindez nem lenne ilyen egyszerű. Ő élete végéig fut, és ha már nem fut,…
Tovább
HALASIZSOLT 