Mi az a tipográfia?

Mi az a tipográfia? – borító

Szerző: David Jury
Kiadó: Scolar Kiadó
Kiadás éve: 2007
Méret: 175×225 mm
Terjedelem: 256 oldal
Kivitel: keménytáblás, cérnafűzött

A címbéli kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, és összetett feladat; aki végigolvassa ezt a könyvet, közelebb kerülhet a „megoldáshoz” (például azt is megtudhatja belőle, hogy a kurzív és a döntött betű nem ugyan az – szégyellem, de ez nekem újdonság volt). A rövid (2 oldalas) előszó és a tartalomjegyzék után a könyv három nagyobb és egy kisebb egységre tagolódik:

Háttér (62 oldal, 16 fejezet)

Évszázados hagyományok és a változás szükségessége; múlt és jelen kapcsolata; a beszéd, a nyelv, az olvasás és az írástanulás tipográfiai vonatkozásai, az egyes alkalmazási területek jellegzetességei az üzleti kommunikációtól, az üzenőtáblák kiragasztmányain keresztül az üzletportálok felirataiig – mindezen témákon végigkalauzol bennünket a szerző.

Megtudhatjuk, milyen folyamatok játszódnak le olvasás közben, és hogy a tipográfia segítségével miként tehetjük e folyamatot minél gördülékenyebbé, vagy hogy pontosan mit fed az olvashatóság (readibility) és a felismerhetőség (legibility) fogalma.

A gazdagon illusztrált oldalakon többek között megismerhetjük a mondatkezdő nagybetűk előtti dupla szóközök rejtélyét, vagy hogy miként változott a középre zárt és a balra zárt elrendezések megítélése az idők folyamán.

Anatómia (82 oldal, 32 fejezet)

A könyv második fejezete vizsgálat alá vonja a tipográfia alkotóelemeit, elemzi az egyes eszközöket és eljárásokat, az információ szervezésének lehetőségeit, a betűkategóriák jellegzetességeit, valamint a szöveg megjelenítésének és elrendezésének különböző módjait.

Az apró részletekbe mélyedés alkalmat ad a leggyakoribb tipográfiai problémák és lehetséges megoldásaik ismertetésére is.

Portfóliók (94 oldal, 16 fejezet)

A könyv záró fejezetében kortárs tipográfusokkal ismerkedhetünk meg, munkáikon keresztül pedig bepillanthatunk az igényes grafikai tervezés fantáziadús és változatos világába.

(forrás: a könyv honlapja)

Etcetera (11 oldal, 6 fejezet)

A negyedik aprócska rész is szót érdemel, ebben kaptak helyet a hivatkozások (igaz, hogy a 134., 146., és 248. oldalhoz tartozókat hiába keressük); van egy oldal az írásjelekről és a betűk felépítéséről; találhatunk itt két oldalnyi szójegyzéket; valamint ugyan ekkora terjedelemben név- és tárgymutatót.

Felmerült kérdések

Két dolgot nem értek, illetve nem biztos hogy el akarom hinni a szerzőnek. Az, hogy „a számjegyek szélessége egyforma” (134. oldal) egészen biztos, hogy így általánosságban kijelentve nem igaz, erről bárki könnyen meggyőződhet, ha tesz egy próbát (lehet, hogy a fordítást rontották el?).

A másik, amit a 148. oldalon olvastam: az Univers félkvirtmínusza történetesen egy kicsit lejjebb helyezkedik el, mint az Akzidenz Grotesk típusé (itt ezt példákkal is illusztrálja a szerző), ezért kisbetűk mellett az Univers gondolatjele jobban mutat, mivel közelebb kerül a kurrensek közepéhez” – nem tudom, hogy ehhez egy profi tipográfus mit szólna, de nekem biztos, hogy eszembe nem jutna egy másik betűtípus gondolatjelét belekeverni a szövegbe. Mindezekkel együtt tanulságos, hasznos olvasmány.

frissítve (2007. 09. 02.): A felmerült kérdésekre a válaszok itt olvashatók.

Előkészületben

Pár napja kaptam egy e-mailt a Scolar Kiadótól:

A Scolar Kiadó 2007 novemberében jelenteti meg új könyvét, melynek angol címe Print Production Handbook (A nyomdai előkészítés és gyártás kézikönyve).

A magyar nyelven megjelenő kézikönyv végigvezet a nyomdatermék készítésének lépésein az árajánlatkéréstől és szerkesztőségi munkától a színre bontáson, kilövésen, nyomtatási eljárásokon és kötészeti műveleteken keresztül egészen a minőség-ellenőrzésig, csomagolásig és szállításig.

A könyv paraméterei: 170×225 mm, 224 oldal, selyem fényű vinil borító, fűzött.

A könyv fejezetei: Nyomtatás a 21. században; Eredetik és előkészítés; Proofolás és lemezkészítés; Nyomási eljárások; Papír és festék; Nyomás utáni műveletek; Együttműködés a nyomdával; Függelék. (Csak azért említem, mert gondolom, vannak köztetek, akiket érdekel [ha megveszem, beszámolok majd róla].)

folytatás »


, , ,

Feliratkozás

Email értesítés az új bejegyzésekről:

200×200 km könyv

2013 tavaszától kezdődően több mint 8 éven át futottam és közben fotóztam. Ez volt a 200×200 km projektem első fele, melyből könyvet készítettem, amit letölthetsz PDF formátumban… További részletek →

18 hozzászólás a(z) “Mi az a tipográfia?” bejegyzéshez

  1. Dexter68 avatar
    Dexter68

    Nem biztos, hogy profi tipográfus vagyok, de… szvsz a számjegyek szélességének azért célszerű egyformának lennie vagy legalábbis közelíteni azt, mert táblázat, illetve számoszlopok szedésénél, a helyiértékek a helyükön maradjanak. Ezt leginkább az 1-es számjegynél látjuk, mert a „nyele” jóval balrább van, majdnem egy teljes space marad előtte. Ez időnként praktikus, időnként meg vagy szopik vele az ember vagy behúzott nyakkal pironkodva lesz*rja.
    A gondolatjel és díszpont valóban a verzál N közepére szokott esni, de ha szükség van rá, nem másik betűtípusból válogatok, hanem a baseline-t módosítom.

    1. Bihari Zsolt avatar

      Ha valakinek gondja van,használja a tipográfia assemblerét:
      https://ctan.org/tex-archive/macros/latex/contrib/numprint?lang=en
      Kézikönyvek:

      1. https://mirror.szerverem.hu/ctan/macros/latex/contrib/numprint/nbaseprt.pdf
      (itt arrólolvashatsz,mi van,ha nyelvet váltasz hirtelen és azt akarod,hogy a számok tipográfiája is átváltson]
      2.

      Click to access numprint.pdf

      [ez pedig arról szól, hogy felejts el mindent, amit a számok leírásáról eddig tanultál]

      Ezeken végigrágtam magam, megérte.

  2. hal avatar

    Azt értem, hogy miért jó, ha egyforma szélességűek a számjegyek, és ez bizonyos betűtípusoknál így is van. De a könyv azt állítja (legalábbis a magyar fordításban csak így értelmezhető), hogy ez általánosan igaz minden betűtípusra.

    A gondolatjel esetében az alapvonal eltolása nekem is szimpatikusabb megoldásnak tűnik a könyvben említett betűtípus cserénél.

  3. Dexter68 avatar
    Dexter68

    Ahányféle betű van manapság, még azt sem lehet biztosan állítani, hogy mindegyik tartalmazza pl. a P karaktert :o)

    A betűtípus csere azért is marhaság, mert nem minden betűtípusnak ott a kurrens fele, ahol az Univers tartja a gondolatjelet.

  4. dinnye avatar

    Érdekesnek tűnik, amint elérhető lesz, kikönyvtárazom magamnak.

    Az egyenlő szélességű betűk nem csak az expert setekre igazak? Mintha olvastam volna valahol, hogy külön fontba szokták rakni a verzál, az ugráló, valamint az azonos szélességű betűket, és a tördelés igényei szerint használják. Szóval általános esetben úgy gondolom a nem azonos szélességű verzál betűk adottak. Biztos csak valami fordítási hiba, ha írsz nekik, szerintem utánanéznek a dolognak, és talán még meg is köszönik. :)

  5. dinnye avatar

    Ja, és amibe mindig belefutok, és már magam sem tudom mi a helyes, vagyis hogy a portfóliót hogyan írják? Egyszer én ennek utánannéztem valahol, már nem emlékszem pontosan hol, de úgy emlékszem hogy aszerint portfoliónak írandó, vagyis az első „o” rövid, a második meg hosszú, de láttam már mindkettőt röviddel, meg mint itt is, mindkettőt hosszúval írva. A helyesírási szótárban mindkettő hosszúval szerepel, de nem tudom hogy mennyiben egyezik meg ez a jelentése a szónak a pénzügyivel, szerintem sokan eleve csak azt ismerik. Az eredete viszont gondolom azonos mindkettőnek, ami latin.

  6. hal avatar

    Valóban, lehet, hogy egy profi betűkészletben mindig van fix szélességű számsor – és a könyv szerzője eredetileg erre gondolt. Jó ötlet, írok majd nekik. :)

    A „portfólió”-t azt hiszem a „A magyar helyesírás szabályai”-ban néztem meg, este utánanézek, ha nem így van, helyesbítek.

  7. dinnye avatar

    Megkerestem a vonatkozó részt, mert izgatott, és jó is, mert hülyeséget mondtam. A Virágvölgyi könyvében az szerepel, hogy az álló (verzál) betűk szélessége egyforma, így egymás alatt/felett azonos helyiértéken vannak a számok, míg az ugrálóknak változó a szélessége, így ha abból szednek számoszlopot, akkor egalizálni kell, vagy egyéb megoldáshoz folyamodni. GX fontok tartalmazhatják mindkettőt, ha ilyen nincs, akkor külön font kell. (Szövegtörzsben értelemszerűen ugráló, matematikai képletekben, kitevőkben, táblázatokban pedig a verzált kell használni.)

    Szóval ezek szerint ebben a könyvben is jól szerepel, csak kiegészítésre szorul. Azért nyilván lehetnek kivételek, vagy elrontott fontok.

    Miért más a kurzív és a döntött betű? Mármint mit ért a szerző döntött alatt?

  8. hal avatar

    Ez sem igaz. Próbáld csak ki. A verzál betűk (és számok) szélessége sem mindig egyforma.

    A kurzív kézírás jellegű (pl. Garamond-nál); míg a döntött – oblique – „megdöntött tengelyű, de vonalvezetésében, formájában egyébként az állóval azonos” (pl. Univers-nél, vagy a legtöbb talp nélküli betűtípusnál).

  9. Lacza avatar
    Lacza

    Szerintem Virágvölgyi Péter könyve kimerítő választ ad a felmerült kérdésekre (A tipográfia mestersége számítógéppel: 38-39. o.).

  10. hal avatar

    Itt is azt olvasom „az álló számok szélessége egyforma”. Csak az a baj, hogy nem ezt látom: az 1-es pl. általában keskenyebb bármely más számjegynél. Azt értem, hogy egalizálás után egyforma szélességű helyet foglalnak el, de maguk a számjegyek legtöbbször nem egyforma szélességűek. Na de nem rugózok tovább ezen, nem értem és kész.

  11. dinnye avatar

    [re=4749]Lacza[/re] Én is ezt idéztem. :) Csak a Zsolt szerint ez nem igaz.

    [re=4750]hal[/re] Most kezdem kapizsgálni, hogy szerintem itt félreértés van. Az egyenlő szélességű betűk alatt az egyenlő karakterszélességet, vagyis a set width-et értik, nem pedig azt, hogy a betű maga milyen széles. És mivel a set width az egyenlő, és azon belül középre van igazítva, azért lehet az, hogy egymás alatt mindig azonos helyiértéken vannak, szövegben pedig egalizálni kell, mert különben randa lesz. Egyébként már magam sem tudom mi a helyzet, muszáj lesz előbb-utóbb kipróbálni. :)

  12. hal avatar

    Próbáld csak ki. :)

  13. Lacza avatar
    Lacza

    [re=4752]hal[/re] Akkor végre megoldódott a tipográfia rejtély! :-) Egyébként én is erre gondoltam.
    Az a másik könyv engem speciel nagyon érdekelne. Megnéztem a kiadó honlapját, de ott semmi infó arról, hogy előkészületben lenne egy ilyen könyv (A nyomdai előkészítés és gyártás kézikönyve). Az ilyen információkat, csak az insiderek kapják meg? :-) Vagy van valami hírlevélszerűség, amire fel lehet iratkozni?

  14. hal avatar

    Számomra nem oldódott meg semmi, továbbra is azt látom, hogy a legtöbb betűkészlet esetében nem egyforma a számok (karakter)szélessége, viszont azt olvasom, hogy ez minden esetben így van.

    Én nem iratkoztam fel sehol, egyszercsak kapni kezdtem e-maileket a kiadótól – gondolom felfedezték, hogy megemlítettem néhány könyvüket, és úgy gondolták érdekelnek az újdonságaik.

  15. Lacza avatar
    Lacza

    A szerző talán arra gondolt, hogy a verzál számok esetében a set width egyenlő, ahogyan azt fentebb már Dinnye is említette. Jobb ötletem nincs. Az biztos, hogy a verzál számok konkrét szélessége nem egyforma, ahogyan az te is mondtad Hal. Talán mégis fordítási hibáról lehet szó.
    Figyelmesebben olvasva, a Virágvölgyi könyv is azt írja, hogy a verzál számok egyforma szélesek, és nem azt, hogy esetükben a set width egyenlő. Szóval a megfogalmazás nem egyértelmű nála sem, bár én az azonos set width-re gondoltam, amikor olvastam.

  16. hal avatar

    De ha egyszer a set width sem egyenlő legtöbbször. Próbáljátok ki!

  17. hal avatar

    A kiadótól kapott részletes válaszból mindenre fény derül.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Create a website or blog at WordPress.com

%d blogger ezt szereti: