Nyolc hónap után, szélsebes tempóban a nosztalgia-sorozat harmadik részéhez érkezve, feltöltöttem a GHALÉRIÁt a 2005-ös hangulatkonzervekkel. Ha ebben az ütemben haladok, akkor 2012-re kész is leszek (pont akkor lesz 20 éve, hogy fotózni kezdtem). De valószínű nem leszek ilyen gyors, mert egyrészt a digitális korszakom feldolgozásának lassan a végére érek, vagyis utána rengeteget kell majd szkennelnem és adjusztálnom, ami meglehetősen időigényes; másrészt az életemben nyáron bekövetkező változásnak köszönhetően valószínűleg háttérbe szorul majd a GHALÉRIA feltöltésének feladata (amit természetesen egyáltalán nem bánok – addig 2004, az utolsó [valójában az első] digitális évem feltöltése talán még belefér).

2005 első felében fényképezőgép nélkül maradtam (előző év karácsonyán adtam el a régi, és csak a nyaralásunk előtt vettem meg az új digitális gépem), így Kedvesem filmes Nikonját használtam januárban a Római parton, márciusban Hóllókőn, áprilisban Királyréten, és májusban Orosházán.
Június végén Rodos szigetére repültünk, és kéthetes nyaralásunk során, július elején néhány órára Tilos és Nisiros szigetére is eljutottunk; ahol utóbbin egy szunnyadó, gőzölgő (vagy inkább gázolgó) vulkán kráterében is látogatást tettünk, és megkóstoltuk a helyi tradicionális, alkoholmantes, fehér színű, mandulás italt, a soumada-t (nagyon finom).
Szeptemberben meglátogattuk a Magyar-Török Barátság Parkot Szigetváron, és szülővárosomat, Pécset; októberben és novemberben ismét gyönyörű volt az ősz (a helyszínek ezúttal Budapest, Gyömrő és Orosháza voltak); decemberben pedig az itthon karácsonyi és a város esti fényei, a havas ablak és a luca búza után a hagyományos szilveszteri fotózással ért véget az év.
Ha nem akarsz lemaradni a GHALÉRIA egyetlen új képének megjelenéséről sem, iratkozz fel az RSS feedjére! (RSS – kinek, miért, hogyan?)
Vélemény, hozzászólás?