A Twitterrel kapcsolatos ambivalens érzéseim kezdetek óta változatlanul megmaradtak. Tömören összefoglalva: nem igazán sikerült megszeretnem. Kicsit részletesebben:
Ami tetszik
- Egyszerű és gyors (ha éppen működik).
- Sok jó alkalmazás van hozzá.
Ami nem tetszik
- Nem tudom megnézni, hogy milyen válaszokat írtak másvalaki tweet-jeire.
- A rendelkezésre álló karakterek szűkössége miatt lerövidített linkek nem éppen beszédesek (sokszor inkább nem kattintanék, ha látnám az URL-t – illetve így már sokszor akkor sem kattintok, ha esetleg érdemes volna).
- A tweetek borzalmasan rondák és kesze-kuszák a sok @#RT-vel.
- Nemcsak a látvány, de az információ is zajos, rengeteg a semmitmondó, haszontalan információ a kevés értékes között.
Biztos öreg vagyok már, de nem állt rá az agyam a csiripelésre („lenyűgözve” olvasom például, amikor Konrád a lányához rohanva előtte még gyorsan twittel egyet), és egyáltalán nem érdekel, ha valaki lenyelte a nyelvpirszingjét – bocs Krisztián, hirtelen épp Te jutottál eszembe. :) Annyi érdekes és értékes dolog van a világban, amire így is alig van időm, azt a keveset sajnálom ilyenek olvasgatásával tölteni. Azért maradok a Twitteren, és a más forrásból megosztott tartalmak meg retweet-ek között néha biztos csicsergek is még – ami időnként talán még hasznos is lesz. ;)
HALASIZSOLT 
Vélemény, hozzászólás?