Az alábbi hátlapszöveget csak azért idézem, hogy hozzátehessem: ha ezekre a kérdésekre nem is ad választ a könyv, azért összességében tartalmaz annyi érdekes és értékes gondolatot, hogy megérte azt a néhány órát, ami alatt ez a 170 kicsi oldal elolvasható (még ha ezen gondolatok egy részével nem is értek egyet – főleg Popper Péter esetében).
Hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől a lelkünk mélyén nem is akarunk megszabadulni, holott éppen ez gátol meg abban, hogy teljes életet élhessünk? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani – miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra?
A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.
HALASIZSOLT 
Hozzászólás