Mentés Másként „Trió”

Múlt csütörtökön felemelő élményben volt részem a Zeneakadémián, ahol a Mentés Másként Trió Molnár Előd barátommal* kiegészülve varázsolt el. Csodás összjátéka volt ez éneknek, hegedűnek, koboznak, furulyának, és még valami megfoghatatlannak, ami sugárzott a színpadról, és amitől a jó dolgok igazán jók. Bizony kár, hogy nem előre szóltam, de jobb később, mint soha – nem tudom, mikor és hol lépnek fel legközelebb (ezt Előd se tudja még), de úgyis ott leszel, ha ott kell lenned (ahogyan én is).

*Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy írhatok-e barátot, de csak egy pillanatra, mert határozottan így érzem, annak ellenére, hogy csak öt hónapja ismerjük egymást személyesen, és tán csak háromszor találkoztunk.