Lefelé futok, szaporán szedem a lábam, gyors vagyok, úgy érzem, csak egy hajszálnyira vagyok attól, hogy repüljek. Mint álmomban: csak gondolnom kell rá, és elemelkedem a földtől – csakhogy álmomban kétségem sincs afelől, hogy tudok repülni, viszont ez itt a valóság, és tudom, hogy ez lehetetlen, hisz ezt mindenki tudja, hisz mindenki ezt tudja, és anyukám is megmondta… Két őz ugrik át előttem az úton, ágak reccsennek, mocorog az erdő…

Odafelé rendőrök igazoltattak, visszafelé egy gólya tart fel – átsétál előttem az úton, én pedig megállok fotózni, közben hallom, ahogy hogy mondja: „ha elhiszed, hogy nem tudsz repülni, szánalmas vagy”. Igazad van – felelem magamban.

A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).

200×200 km projekt

Futográfus archívum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s