Szellemi útravalóm – Nevezetes Névtelen barátomnak hála – László András előadása az autoteizmusról, ezt hallgatom útközben az autóban.
Pszt! Ha csendben, hosszan, figyelmesen nézed a képeket, akkor talán hallod is, ahogy a köd vízcseppjei a falevelekhez ütköznek, és vadak csörtetnek az avarban, sőt látsz is két nagy őzfület, messze, a köd által elhomályosítva. Talán ott állsz velem együtt, a levelektől aranyló fényben, elbűvölve, úgy hogy moccanni sem akarsz, mert képtelen vagy betelni a látvánnyal. Talán még az ősz fenséges illatát is érzed, és velem együtt törlöd le az izzadságot a homlokodról…
Ősz, köd, misztikum, egymagam – szeret(t)em.
A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).
Vélemény, hozzászólás?