Szellemi útravalóm ismét László András egyik előadása (Nigredo, Albedo, Rubedo [Alkímia]), ezt hallgatom útközben az autóban.

A noszvaji Oxigén Hotel vendégeként a fagypont közeléből arra gondolok, milyen jó lesz majd délután a gőzfürdőben.














A kereszt mint szimbólum, lenyűgözően tökéletes – és mennyire ocsmány e képződmény az anyaghasználat és kivitelezés tekintetében!

A támogatók között ott van a MÁV Zrt. is: adott pár méter sínt ehhez a „városszépítő projekthez” – ezen jót mosolygok.





Közel 20 kilométer futás, és 1 kilométer szintemelkedés után, feleségemnek hála ez a csodálatos kompozíció fogadott a szobánkban (pontosabban a bort már én tettem mellé – így éreztem kereknek):

(Délután a gőzfürdőben ücsörögve jól esett visszagondolni legfrissebb futókalandomra.)
A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).
























Hozzászólás