Rég találkoztunk utoljára, pedig rendszeresen sétálok arrafelé, ahol lakik. Mindig benézek a különös házhoz a fenyőkkel teleültetett kerten, és a kerítésen át – mely utóbbi eddigi egyetlen találkozásunkkor még nem is létezett.

Épp nyílik az ajtó, megállok hát, mert szeretném megkérdezni a férfit, hogy sikerült-e befejeznie a burkolást a maga építette ház belsejében. Így leszek tanúja e misztikus jelenetnek, melyben a nő átöleli a férfit, és egy csókot nyom a homlokára. Mindez mitől misztikus? Nem egy hosszú út előtti búcsú zajlik; a férfi köpenyben, kezében vécépapír gurigával feltételezhetően a kertben álló pottyantóshoz készül.

Elnézést kérve a zavarásért megszólítom őket, elmondom, hogy 2018 nyarán egy emlékezetes futó kalandom részeként hosszan időztem itt. A férfi a nő kezébe nyomva a toalettpapírt odajön a kerítéshez. Két és fél év után ismét beszélgetünk. Aggodalmaskodó feltételezésemre azt feleli, nem fázik, láthatóan örül a társaságomnak – akárcsak én az újabb találkozásunknak. Néhány perc múlva minden jót kívánva elköszönök, de hamarosan hiányérzetem támad, és már tudom is miért, visszafordulok…

„Bocsánat, még valami… Olyan jó volt látni, ahogy a felesége megölelte az ajtóban! Megkérdezhetem, mióta ismerik egymást?”

A férfi nevetve a fejét vakarja. „Mióta is? … Hatvan éve.”

„És úgy látom, még mindig szeretik egymást.”

A férfi mosolyog: „Persze! Még jobban, mint régen!”

Úgy érzem, nem alaptalan a feltételezésem, mely szerint ez a szerelem már soha nem múlik el…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.