Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A metafizikai tradícionalitás mibenléte) – ezt hallgatom útközben az autóban.
Egy hete azt írtam, hogy nincs két egyforma hangulatú erdő – az aljnövényzet, a talaj, a domborzat, a fények, az illatok, és ezek különböző kombinációi mind-mind más érzéseket keltnek. Ma futás közben eszembe jutott, hogy legalább két fontos változót kihagytam a felsorolásból: az időjárást és a hangokat.
Most itt állok a nagy zöld-barna erdő-rengetegben, és mintha ezerszer láttam volna már. Az aljnövényzet, a talaj, a domborzat, a fények, az illatok, az időjárás, a hangok és ezek különböző kombinációi mind-mind átélve. Minden ugyanolyan, mégis egészen más. Mert a legfontosabb tényező kimaradt a felsorolásból: az átélő. Én, aki egészen más lettem, miközben ugyanaz maradtam.
Magán erdő? Őrzött terület? Tessék már segíteni az értelmezésben! Most akkor valakinek a területén járok, illetéktelen betolakodó vagyok, nincs jogom itt lenni, érezzem kellemetlenül magam? Vagy a területtel együtt engem is őriznek, és örüljek, hogy biztonságban vagyok?
Vaddisznók röfögnek, majd egy hatalmas konda indul futásnak. Egyikük az út szélén marad, megvárja míg odaérek, csak ekkor szalad a többiek után. Ő nem tudja, de én magabiztos vagyok – hisz ez egy őrzött terület.
Dévényi Antal-kilátó (Jenga-torony):
Nincs kerítés, se tábla. Mi lehet ez? Egy kápolna? Akármi is, lenyűgöz szokatlan szépségével.
Az ajtó zárva, kilincs sincs rajta… Egy fotó kedvéért odébb hajítom a lábtörlőt. Visszateszem, majd készítek egy fotót a különös épület oldaláról is. Az ablak mögött egy öreg néni mintha asztalt terítene. Ő lehet a kápolna gondnoka. Paparazzi-zavaromban elfutok, de csak arra tudok gondolni, hogy visszafelé majd bekopogok. Ha esetleg egy boszorkány lakik odabent, remélem, jóságos!
Kopogásomra nyílik az ajtó, és érdeklődésemre a „boszorkány” azt feleli, a férje építette a házat. Arcán borotvahabbal előjön a „mester” is, én pedig ámulatba esve kérdezem: szóval ez egy lakóház, önök itt laknak? Igen! És ahogy egyre többet tudok meg, ámulatom csak fokozódik. Az alkotó az egész házat maga építette (a kémény kivételével – mert azt a felesége nem engedte); a lépcső két éve készült el. Ötven éve költöztek ide a feleségével (az akkor épült alsó szintre), és még egy négyzetméternyi felület vár burkolásra a belső térben – merthogy az is a bejárati ajtót körülölelő, kék-fehér, keleti motívumokkal díszített kerámiával borított. A kerámialapokat is maga készíti! Nem akarom elhinni… de miért is hazudna nekem a Mester? A fal hőszigetelése két méter vastagságú téglafalnak felel meg; reggel két órára befűtenek, és egész nap meleg van odabent télen. Csípjen már meg valaki, ez a valóság? Egészen szürreális élményben van részem…
Miért nincs bekerítve a terület? – kérdezem. Nem vagyunk irigyek – válaszolja. Sokan jönnek megcsodálni, beszélgetni? Megcsodálni igen, beszélgetni nem szoktunk, hadd higgyék, hogy kápolna (nevet).
Kérdezi ráérek-e, és miután megborotválkozik, megmutatja műhelyét a kemencékkel, a festékszóróval, a zársebesség mérővel, és még ki tudja mi mindennel együtt – ami mind-mind saját készítésű!
Szakmája távközlés technikus, mégis húsz évig műszaki fényképezőgépeket tervezett és készített, kizárólag saját használatra – növények fotózására. De ma már nincsenek növények – mondja szomorúan. Harminc éve kinevették, mikor az éghajlat változásról beszélt, de ma már láthatja mindenki, mennyire megváltozott minden. Nincsenek növények – mondja újra és újra, de én körülnézve mégis milliót látok. Akkor ez mégiscsak egy álom?
A saját ültetésű fákkal árnyékolt kertben egy mozgásérzékelő pittyeg. Egy kenyérsütőből szereltem ki a csipogót – mondja nevetve. Ki tudja, meddig mesélne még lelkesen, ha háromnegyed órányi „kéretlen vendégség” után nem mondom, hogy most már mennem kell… Kérdezem, hogy készíthetek-e egy képet vele együtt a bejáratról? Természetesen.
Végül búcsúzva bemutatkozom (jobb későn…), és jó egészséget kívánok további tervei megvalósításához, mindenek előtt ahhoz a belülről hiányzó egy négyzetméterhez. Isten áldja Pató Gábor, örülök, hogy megismertem!
A fotókat Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).
HALASIZSOLT 
Vélemény, hozzászólás?